Ha életed közepe felé úgy érzed, hogy korábban rossz döntéseket hoztál, és általában csalódottságot érzel, ha arra gondolsz mit értél el, akkor nem vagy egyedül. Az életközepi válság gyakori tapasztalat, mondhatnánk természetes velejárója ennek az életszakasznak. Sok minden történik ilyenkor, ami megterhelheti a lelki ellenálló képességet. A felnőtt gyerekek elhagyják a családi otthont, a még előttünk álló lehetőségek száma egyre csökken, a párkapcsolatban a megszokás veszi át az érzelmek szerepét. A társadalmi normák sem mindig segítenek: az öregedést alapvetően negatív folyamatként tételezzük. A hosszabb életidő által létrehozott élmény és ismeretanyag nem feltétlenül jelenik meg értékként, alkalmasint hátrány is lehet, lásd még a „túlkvalifikált” szakember nehézségeit a munkaerő piacon.

A jó hír az, hogy bár megélni kellemetlen, az életközepi válság lehetőség néhány olyan szembenézésre, átértékelésre, ami aztán segít az utána következő évek harmóniájának, boldogságának megteremtésében.

Az életközepi válság jellemzői

Nem vagyunk egyformák. Az életközepi válságot is sokféleképpen éljük meg és több tényező és ezek kombinációja is okozhatja. Jelei lehetnek:

    1. Identitás válság: mire életed közepére élsz, az a sok minden, ami „mögötted” van kirajzol egy képet arról, hogy ki is vagy és mit tettél ebben a világban? Identitás válságot akkor élsz meg, ha észreveszed, hogy ez a kép nem egyezik azzal, amit amúgy magadról gondoltál, gondolsz, vagy gondolni szeretnél.
    2. Elégedetlenség a karriereddel és a kapcsolataiddal: a vágyott önkép, a „milyen szeretnék lenni” összevetése a valósággal, talán sehol sem olyan testközeli és mindennapi konfliktusokkal terhelt, mint a karrier és az intim kapcsolatok terén. Az ifjú célja, hogy X éves korára Y pénzt keressen/felhalmozzon néhány évtizeden át felfogható úgy, mint aminek elérése „folyamatban van”. Az élet közepére érkezve nehéz nem észrevenni, hogy bizony nem valósult meg és lehet, hogy nem is fog. Hasonló helyzetbe kerülhetünk az „enyém lesz a legszebb lány a bálban”, „az én gyerekem mindenhol győztes lesz” programok megvalósítása során is.
    3. Egzisztenciális szorongás: bár fiatal korunktól tudjuk, hogy az életünk véges, a halállal kapcsolatos érzelmek megjelenése belső világunkban – hacsak nem valami trauma okán – az élet első felére nem jellemző. Középtájon elkezdenek jönni a hírek a hasonló korú ismerősök, barátok haláláról, a labor leleteken megjelennek a „normálistól” eltérő értékek, és külsőnkön is meglátszik: a biológia törvényei ránk is érvényesek. Ilyenkor jelennek meg olyan gondolatok a halandóságról, az idő múlásáról és a beteljesületlen álmokról, melyek szorongást válthatnak ki.
    4. Változást akarok: erős vágyat érzel drasztikus változásokra az életedben. Új karriert szeretnél, és egyre többet hallasz 20+ év múltán felbontott házasságokról. Talán neked is új munka, új kapcsolat kéne?
    5. Érzelmi instabilitás: ingerlékeny vagy, gyakran és szélsőségesen változik a hangulatod és fokozottan érzékeny vagy érzelmileg. Mindez mind neked, mind a környezetednek nehéz lehet.
életközepi válság jellemzői

Mit tehetek ellene?

Mint a legtöbb, életszakaszhoz köthető nehéz lélektani periódus, az életközepi válság is „elmúlik magától”, azaz az idő előrehaladtával kihalványul az életünkből. A további életszakaszok harmóniáját tekintve nem mindegy azonban, hogy milyen formában küzdünk meg vele.

Íme néhány ajánlott módszer:

Fogadd el, hogy változás van, vagy lesz az életedben. Számos körülmény felett nincs hatalmad: az öregedés, a társadalmi és gazdasági változások, a családod átalakulása csupa olyan tényező, amik hatással lesznek rád. Ha már így van, légy résztvevője a folyamatnak, irányítsd is, ne csak elszenvedd.

 Nézz szembe önmagaddal „nincs mit veszteni” alapon: a válság megoldásának adaptív módja, ha arra használjuk, hogy átgondoljuk mik a valódi értékeink, szenvedélyeink (ha vannak, és ha nincsenek miért nem?) és ha új célokat fogalmaznánk meg mik lennének azok? Ha elkerüljük ezt a „leltárt” továbbra is megmarad a feszültség, a szorongás, a válság érzése. Nincs mit vesztenünk, ha szembe nézünk vele. Rosszabb biztosan nem lesz.

Kapcsolódj másokhoz: életünk első felében sokszor kerülünk új társaságba: a középiskolai osztály, az esetleges továbbtanulás közben megismert társak, a munkahelyi közösségek, a gyerekeid révén megismert emberek az óvodai dolgozóktól a vejedig, menyedig, mind lehetőséget adnak  új társas kapcsolatok kialakítására. Az élet második felében ezekből az alkalmakból kevesebb adódik. Fontos, hogy ápold kapcsolataidat barátokkal, családdal és a közösségekkel, amelyek befogadtak. Innen nyerhetsz bátorítást, kaphatsz tanácsokat és támogatást, ha szükséges.

Végy igénybe támogatást! Ne tekintsd gyengeségnek, ha nem egyedül akarsz végig menni ezen a perióduson. A külső segítség elfogadásának képessége a bölcsesség jele. Vegyél részt pszichoterápiában vagy tanácsadásban, hogy egy tőled független, de veled szövetséges szakember nézőpontját is felhasználhasd ebben az időszakban. Tanulj meg és használj stresszcsökkentő technikákat, mint például az autogén tréning.

A jelentkezés menete:

=

1

Töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat, amit az alábbi gombra kattintva érhet el. Az űrlap kitöltése nem jár semmilyen kötelezettséggel.
=

2

Az űrlap elküldése után egy rövid kérdőívet küldünk e-mailben. Annak visszaküldése után hamarosan jelentkezünk telefonon és egyeztetünk Önnel megfelelő időpontot a kollégánkkal való személyes vagy online találkozásra.
R

3

Az első találkozás során a problémáról és a módszerről besélgetsünk, célunk, hogy a 2-3. alkalom végére megkössük azt a "szerződést", ami mentén a közös munka során a változásokért dolgozunk és amelyben az idői keretekben is magállapodunk.

Bővebb információk >>

További olvasnivalók:

Hogyan védekezünk amikor túlcsordulna a pohár…

Vagyis mik azok az elhárító mechanizmusok? Tehát a cím sugallatával ellentétben nem egy féktelen bulizásról szóló „hogyan csináljuk” cikk következik és nem is egy ismeretterjesztő szösszenet az alkoholizmusról – bár igény talán volna mindkettőre. Ez a cikk a feszültségről, énképünkről, terhelhetőségünkről, az önismeretről és az elhárító mechanizmusok természetéről szól.

Tovább olvasom…

 

Miért érdemes egyéni terápiára járni?

A pszichoterápiában, ahogy a testi orvoslásban is megvannak a bizonyítottan hatékony, kísérletekkel és kutatásokkal igazolt eljárások, amelyekkel kezelni lehet a problémákat és segíteni a változást. Az eredményes terápiás folyamatoknak tudható be, hogy egyre többen veszik igénybe a pszichoterápia nyújtotta lehetőséget. Ennek kapcsán egyre elfogadottabb, hogy az egészséges életvitel része a mentális egészséggel való törődés.

Tovább olvasom…

 

Hogyan működik a terápia? – A pszichodinamikus pszichoterápia bemutatása

“Hogyan működik a terápia? Mi történik az ülések során? Milyen hatásmechanizmusokon keresztül képes változást előidézni a terápiás folyamat? A fent említett kérdések érthetően felmerülhetnek bárkiben, aki pszichológust tervez felkeresni. A megválaszolásuk előtthoz azonban érdemes néhány szempontot figyelembe venni. Minden, pszichológussal folytatott, szakszerű segítő beavatkozás egy kapcsolat. Ebből a szempontból pedig a segítséget kérő és a segítséget nyújtó személy illeszkedése elengedhetetlen a gyümölcsöző közös munkához. Az illeszkedés létrejötte pedig főként annak függvénye, hogy a kliens személyiségéhez és panaszához a megfelelő mélységű és irányultságú segítséget tudjon nyújtani a pszichológus.”

Tovább olvasom…

 

Mi a bizonyíték rá, hogy hatásos a pszichoterápia?

A pszichoterápiában ugyanúgy szükség van bizonyítékokra mint a szomatikus orvoslásban, ahol ma már magától értetődőnek vesszük, sőt megköveteljük, hogy egy-egy terápiás beavatkozás hatásosságát bizonyítékokkal támasszák alá. Randomizált, kontrollált vizsgálatok alapján ma már tudjuk, hogy vannak olyan jól körülírható állapotok (pl.: emlőrák esetében), amikor a kisebb beavatkozás is ugyanakkora arányú várt eredményt hoz, mint a nagyobb megterheléssel járó beavatkozás. Fontos, hogy fel tudjuk mérni, hogyan hat a kezelés. A kifejezetten káros hatásra jó példa a szívbetegeknek adott lidocain. Széleskörben használják, érzéstelenítőként, és nagyobb adagban segít megelőzni a szívritmuszavar kialakulását. Logikusnak tűnhetett a következtetés, hogy infarktuson átesetteknek érdemes lehet megelőző prevencióként, a ritmuszavart megelőzendő lidocaint adni, ahogy ezt tették korábban. Azonban randomizált kontrollált vizsgálatok igazolták, hogy ez a gondolat helytelen, kiderült a lidocaint kapók körében nagyobb a halálozás aránya.

Tovább olvasom…

 

Valódi önbizalom, vagy eltakart bizonytalanság?

Magabiztosságunk mértéke nagyban meghatározza hangulatunkat és cselekvőképességünket a mindennapokban. Az alacsony önbizalom érzésének számos oka lehet, így a lehetséges változás iránya és módja is sokféle. Írásunk célja az önbecsülés hátterének és fejlesztésének ismertetése. Ami biztos, hogy az önmagunkba vetett hit kapcsán először azt érdemes tisztázni, ki is az az ÉN, akiben bízom, vagy nem bízom eléggé?

Tovább olvasom…

 

Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia, KVT, vagy CBT (rövidítve CBT- az angol Cognitive Behavioral Therapy kifejezés alapján) egy strukturált, időhatáros, tudományos bizonyítékokon alapuló, cél- és problémaorientált pszichoterápiás módszer. A módszer elméleti alapjait Aaron Beck amerikai neurológus és pszichoterapeuta kezdte el kidolgozni az 1960-as években. Beck elmélete szerint az emberek magatartását és érzelmi reakcióit meghatározza az, ahogyan az adott egyén a világról, önmagáról és a jövőről gondolkozik, hogy milyen hiedelmekkel rendelkezik. Emiatt ugyanaz az esemény teljesen eltérő jelentéssel bírhat a különböző emberek számára, hisz mindenki sajátos gondolkodási világgal jellemezhető, az érzelmi vagy viselkedéses reakciókat pedig a jelentés határozza meg.

Tovább olvasom…

 

Mi fán terem a neuropszichológus?

Mivel foglalkozik a neuropszichológus? Orvos ő, esetleg sebész? Mi a különbség a neuropszichológus és a neurológus között? Miben különbözik egy pszichológustól vagy egy klinikai szakpszichológustól? Foglalkozhatott-e a nagypapával a legutóbbi kórházi látogatásán, esetleg a szomszéddal az autóbalesete után? Minderre választ ad az alábbi cikk.

Tovább olvasom…