Ha életed közepe felé úgy érzed, hogy korábban rossz döntéseket hoztál, és általában csalódottságot érzel, ha arra gondolsz mit értél el, akkor nem vagy egyedül. Az életközepi válság gyakori tapasztalat, mondhatnánk természetes velejárója ennek az életszakasznak. Sok minden történik ilyenkor, ami megterhelheti a lelki ellenálló képességet. A felnőtt gyerekek elhagyják a családi otthont, a még előttünk álló lehetőségek száma egyre csökken, a párkapcsolatban a megszokás veszi át az érzelmek szerepét. A társadalmi normák sem mindig segítenek: az öregedést alapvetően negatív folyamatként tételezzük. A hosszabb életidő által létrehozott élmény és ismeretanyag nem feltétlenül jelenik meg értékként, alkalmasint hátrány is lehet, lásd még a „túlkvalifikált” szakember nehézségeit a munkaerő piacon.
A jó hír az, hogy bár megélni kellemetlen, az életközepi válság lehetőség néhány olyan szembenézésre, átértékelésre, ami aztán segít az utána következő évek harmóniájának, boldogságának megteremtésében.
Az életközepi válság jellemzői
Nem vagyunk egyformák. Az életközepi válságot is sokféleképpen éljük meg és több tényező és ezek kombinációja is okozhatja. Jelei lehetnek:
-
- Identitás válság: mire életed közepére élsz, az a sok minden, ami „mögötted” van kirajzol egy képet arról, hogy ki is vagy és mit tettél ebben a világban? Identitás válságot akkor élsz meg, ha észreveszed, hogy ez a kép nem egyezik azzal, amit amúgy magadról gondoltál, gondolsz, vagy gondolni szeretnél.
- Elégedetlenség a karriereddel és a kapcsolataiddal: a vágyott önkép, a „milyen szeretnék lenni” összevetése a valósággal, talán sehol sem olyan testközeli és mindennapi konfliktusokkal terhelt, mint a karrier és az intim kapcsolatok terén. Az ifjú célja, hogy X éves korára Y pénzt keressen/felhalmozzon néhány évtizeden át felfogható úgy, mint aminek elérése „folyamatban van”. Az élet közepére érkezve nehéz nem észrevenni, hogy bizony nem valósult meg és lehet, hogy nem is fog. Hasonló helyzetbe kerülhetünk az „enyém lesz a legszebb lány a bálban”, „az én gyerekem mindenhol győztes lesz” programok megvalósítása során is.
- Egzisztenciális szorongás: bár fiatal korunktól tudjuk, hogy az életünk véges, a halállal kapcsolatos érzelmek megjelenése belső világunkban – hacsak nem valami trauma okán – az élet első felére nem jellemző. Középtájon elkezdenek jönni a hírek a hasonló korú ismerősök, barátok haláláról, a labor leleteken megjelennek a „normálistól” eltérő értékek, és külsőnkön is meglátszik: a biológia törvényei ránk is érvényesek. Ilyenkor jelennek meg olyan gondolatok a halandóságról, az idő múlásáról és a beteljesületlen álmokról, melyek szorongást válthatnak ki.
- Változást akarok: erős vágyat érzel drasztikus változásokra az életedben. Új karriert szeretnél, és egyre többet hallasz 20+ év múltán felbontott házasságokról. Talán neked is új munka, új kapcsolat kéne?
- Érzelmi instabilitás: ingerlékeny vagy, gyakran és szélsőségesen változik a hangulatod és fokozottan érzékeny vagy érzelmileg. Mindez mind neked, mind a környezetednek nehéz lehet.
Mit tehetek ellene?
Mint a legtöbb, életszakaszhoz köthető nehéz lélektani periódus, az életközepi válság is „elmúlik magától”, azaz az idő előrehaladtával kihalványul az életünkből. A további életszakaszok harmóniáját tekintve nem mindegy azonban, hogy milyen formában küzdünk meg vele.
Íme néhány ajánlott módszer:
Fogadd el, hogy változás van, vagy lesz az életedben. Számos körülmény felett nincs hatalmad: az öregedés, a társadalmi és gazdasági változások, a családod átalakulása csupa olyan tényező, amik hatással lesznek rád. Ha már így van, légy résztvevője a folyamatnak, irányítsd is, ne csak elszenvedd.
Nézz szembe önmagaddal „nincs mit veszteni” alapon: a válság megoldásának adaptív módja, ha arra használjuk, hogy átgondoljuk mik a valódi értékeink, szenvedélyeink (ha vannak, és ha nincsenek miért nem?) és ha új célokat fogalmaznánk meg mik lennének azok? Ha elkerüljük ezt a „leltárt” továbbra is megmarad a feszültség, a szorongás, a válság érzése. Nincs mit vesztenünk, ha szembe nézünk vele. Rosszabb biztosan nem lesz.
Kapcsolódj másokhoz: életünk első felében sokszor kerülünk új társaságba: a középiskolai osztály, az esetleges továbbtanulás közben megismert társak, a munkahelyi közösségek, a gyerekeid révén megismert emberek az óvodai dolgozóktól a vejedig, menyedig, mind lehetőséget adnak új társas kapcsolatok kialakítására. Az élet második felében ezekből az alkalmakból kevesebb adódik. Fontos, hogy ápold kapcsolataidat barátokkal, családdal és a közösségekkel, amelyek befogadtak. Innen nyerhetsz bátorítást, kaphatsz tanácsokat és támogatást, ha szükséges.
Végy igénybe támogatást! Ne tekintsd gyengeségnek, ha nem egyedül akarsz végig menni ezen a perióduson. A külső segítség elfogadásának képessége a bölcsesség jele. Vegyél részt pszichoterápiában vagy tanácsadásban, hogy egy tőled független, de veled szövetséges szakember nézőpontját is felhasználhasd ebben az időszakban. Tanulj meg és használj stresszcsökkentő technikákat, mint például az autogén tréning.
A jelentkezés menete:
1
2
3
További olvasnivalók:
