A sématerápia egy Jeffrey E. Young által kidolgozott integratív módszer, mely egyesíti a kognitív viselkedésterápia, a tárgykapcsolatelmélet, a dinamikus terápia, a hipnoterápia és a gestalt elméletét és módszereit. Bár táplálkozik a kognitív viselkedésterápia alapjaiból és eszközeiből, kiegészítette azt a gyermek-és serdülőkori eredetű problémák feltárásával, imaginatív technikákkal és emellett nagy hangsúlyt fektet a terapeuta-kliens kapcsolatra és a maladaptív megküzdési módokra. De mit is jelent ez pontosan és mik a sématerápia alapelvei? Mint a legtöbb terápiás megközelítésnek, a sématerápiának is alapja a pozitív és nyitott terápiás kapcsolat. Erre a pozitív kapcsolati alapra épülnek a terápiás megközelítés alappillérei vagy központi témái, elméletei melyek a következők: Alapvető szükségletek, Sémák, Megküzdési stílusok és az úgynevezett Mód Modell. Tehát, amennyiben a sématerápiára úgy gondolunk, mint egy házra, akkor a pozitív és nyitott terápiás kapcsolat a ház alapja, tartóoszlopai a fent felsorolt elméletek, és a ház teteje pedig maga a sématerápia. Az alapvető szükségleteket egy előző írásban ismertettem. Jelen írás a korai maladaptív sémákat tárgyalja.

Mik is pontosan a sémák és milyen hatással vannak mindennapjainkra?

A sémák kora gyermekkorban kialakult, átfogó és széleskörű hiedelmek vagy hálózatok magunkról és másokkal való kapcsolatainkról. Ezek a hálózatok emlékekből, érzelmekből, testérzetekből és kogníciókból tevődnek össze. Vannak pozitív és maladaptív sémáink is. Akkor nevezünk egy sémát maladaptívnak, ha jelenlegi életünkben problámákat és diszfunkcionális viselkedéseket okoz, annak ellenére, hogy kialakulásának idejében feltehetően a javunkat szolgálta. Pl. ha gyermekkorunkban úgy éreztük, hogy akkor vagyunk értékesek (akkor elégültek ki pl. kötődési szükségleteink), ha jól teljesítünk, akkor ennek a sémának a fennmaradása és megszilárdulása felnőttkorban maximalizmushoz vagy munkában való túlvállalásokhoz és túlterhelődéshez vezethet.

Pozitív sémák

Fejlődésünk során a pozitív sémáink úgy alakulnak ki, hogy az alapvető szükségleteinket többé-kevésbé kielégítette környezetünk (természetesen nem lehet egy gyermek szükségleteit mindig tökéletesen betölteni, inkább arról szól a szükségletek kielégítése ebben a kontextusban, hogy nem szenvedtünk nagy hiányt vagy nem voltak nagy elcsúszások a mi igényeink és a környezetünk között). Ezek a pozitív sémák lesznek az ún. „pozitív gombjaink” vagy „pozitív szemüvegünk” a világgal szemben. Így alakulhat ki pozitív hozzáállásunk a világgal, önmagunkkal és másokkal szemben.

Maladaptív sémák

De időnként az élet igazságtalan és előfordul, hogy olyan szükségleteink maradnak feltöltetlenek, melyek nagy érzelmi fájdalommal járnak. Ilyenkor jönnek létre az úgynevezett „fájdalmas érzelmi pontjaink” vagy „érzelmi gombjaink”. Amikor a jelenlegi szituáció valamilyen módon kapcsolódik ezekhez a gombjainkhoz, akkor aktiválódnak az adott sémához tartozó emlékek, testérzetek, kogníciók és érzelmek. Bár a kiváltó helyzet más, mi mégis ugyanazt éljük át, mint a séma kialakulásának idején. Ezek lesznek a maladaptív sémáink.

Szemléltetésképpen egy szemüveges példával lehetne a legjobban leírni a folyamatot: amikor pl. egy piros lencséjű szemüveggel közlekedünk a világban, akkor is képesek vagyunk kiszűrni információkat a környezetünkből, azonban nem látjuk át az egész képet, hiszen a piros színű információk elvesznek számunkra. Amikor pl. az „értéktelen vagyok” sémánk aktiválódik (benyomódik az az érzelmi gombunk), akkor ezen az értéktelen vagyok szemüvegen keresztül szemléljük a világot és azok az információk foknak feltűnni nekünk, melyek ezt a sémát alátámasztják. Minden kétértelmű információt (pl. a főnökünk nem volt elégedett a munkánkkal) annak bizonyítékaként fogunk elismerni, hogy értéktelenek vagyunk. Ha sikerül felismerni, hogy éppen melyik szemüvegünket viseljük, akkor segíthetünk magunknak árnyalni is a képet: Pl. Lehet, hogy a főnököm nem volt elégedett a mostani munkámmal, azonban olyan is előfordult már, hogy pozitív visszajelzést kaptam tőle. Továbbá számos egyéb bizonyíték áll rendelkezésemre, ami alapján értékes ember vagyok. Így jelenlegi teljesítményem nem határozza meg, hogy mennyire vagyok értékes vagy értéktelen, csak az adott pillanatnyi teljesítményemre kaptam visszajelzést.

Megküzdési módjaink

Ezek a sémák mások és általában saját magunk számára is láthatatlanok, nem tudatosak. Amik láthatóvá válnak magunk és a környezetünk számára és szenvedést okozhatnak, az a sémák kiváltotta megküzdési módjaink és viselkedésünk, melyek kifejtésére a következő írásban kerül sor.

Sématerápia

A sématerápia során a kliens és a terapeuta közösen fedezik fel azokat a betöltetlen szükségleteket, melyek nyomán maladaptív sémák alakultak ki, amik akadályozzák a klienst a mindennapi életben vagy zavaróak számára és közösen dolgoznak azon, hogy ezek felismerhetővé váljanak, megdolgozhatók legyenek és a hozzájuk kapcsolódó viselkedések megváltozhassanak. Mindezek mellett a terápia fontos része a pozitív sémák és az erőforrások felderítése is, hiszen ezek lesznek azok az alapok és erősségek, melyekre lehet építkezni a folyamat során.

További olvasnivalók:

Hogyan védekezünk amikor túlcsordulna a pohár…

Vagyis mik azok az elhárító mechanizmusok? Tehát a cím sugallatával ellentétben nem egy féktelen bulizásról szóló „hogyan csináljuk” cikk következik és nem is egy ismeretterjesztő szösszenet az alkoholizmusról – bár igény talán volna mindkettőre. Ez a cikk a feszültségről, énképünkről, terhelhetőségünkről, az önismeretről és az elhárító mechanizmusok természetéről szól.

Tovább olvasom...

 

Miért érdemes egyéni terápiára járni?

A pszichoterápiában, ahogy a testi orvoslásban is megvannak a bizonyítottan hatékony, kísérletekkel és kutatásokkal igazolt eljárások, amelyekkel kezelni lehet a problémákat és segíteni a változást. Az eredményes terápiás folyamatoknak tudható be, hogy egyre többen veszik igénybe a pszichoterápia nyújtotta lehetőséget. Ennek kapcsán egyre elfogadottabb, hogy az egészséges életvitel része a mentális egészséggel való törődés.

Tovább olvasom...

 

Hogyan működik a terápia? – A pszichodinamikus pszichoterápia bemutatása

“Hogyan működik a terápia? Mi történik az ülések során? Milyen hatásmechanizmusokon keresztül képes változást előidézni a terápiás folyamat? A fent említett kérdések érthetően felmerülhetnek bárkiben, aki pszichológust tervez felkeresni. A megválaszolásuk előtthoz azonban érdemes néhány szempontot figyelembe venni. Minden, pszichológussal folytatott, szakszerű segítő beavatkozás egy kapcsolat. Ebből a szempontból pedig a segítséget kérő és a segítséget nyújtó személy illeszkedése elengedhetetlen a gyümölcsöző közös munkához. Az illeszkedés létrejötte pedig főként annak függvénye, hogy a kliens személyiségéhez és panaszához a megfelelő mélységű és irányultságú segítséget tudjon nyújtani a pszichológus.”

Tovább olvasom...

 

Mi a bizonyíték rá, hogy hatásos a pszichoterápia?

A pszichoterápiában ugyanúgy szükség van bizonyítékokra mint a szomatikus orvoslásban, ahol ma már magától értetődőnek vesszük, sőt megköveteljük, hogy egy-egy terápiás beavatkozás hatásosságát bizonyítékokkal támasszák alá. Randomizált, kontrollált vizsgálatok alapján ma már tudjuk, hogy vannak olyan jól körülírható állapotok (pl.: emlőrák esetében), amikor a kisebb beavatkozás is ugyanakkora arányú várt eredményt hoz, mint a nagyobb megterheléssel járó beavatkozás. Fontos, hogy fel tudjuk mérni, hogyan hat a kezelés. A kifejezetten káros hatásra jó példa a szívbetegeknek adott lidocain. Széleskörben használják, érzéstelenítőként, és nagyobb adagban segít megelőzni a szívritmuszavar kialakulását. Logikusnak tűnhetett a következtetés, hogy infarktuson átesetteknek érdemes lehet megelőző prevencióként, a ritmuszavart megelőzendő lidocaint adni, ahogy ezt tették korábban. Azonban randomizált kontrollált vizsgálatok igazolták, hogy ez a gondolat helytelen, kiderült a lidocaint kapók körében nagyobb a halálozás aránya.

Tovább olvasom...

 

Valódi önbizalom, vagy eltakart bizonytalanság?

Magabiztosságunk mértéke nagyban meghatározza hangulatunkat és cselekvőképességünket a mindennapokban. Az alacsony önbizalom érzésének számos oka lehet, így a lehetséges változás iránya és módja is sokféle. Írásunk célja az önbecsülés hátterének és fejlesztésének ismertetése. Ami biztos, hogy az önmagunkba vetett hit kapcsán először azt érdemes tisztázni, ki is az az ÉN, akiben bízom, vagy nem bízom eléggé?

Tovább olvasom...

 

Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia, KVT, vagy CBT (rövidítve CBT- az angol Cognitive Behavioral Therapy kifejezés alapján) egy strukturált, időhatáros, tudományos bizonyítékokon alapuló, cél- és problémaorientált pszichoterápiás módszer. A módszer elméleti alapjait Aaron Beck amerikai neurológus és pszichoterapeuta kezdte el kidolgozni az 1960-as években. Beck elmélete szerint az emberek magatartását és érzelmi reakcióit meghatározza az, ahogyan az adott egyén a világról, önmagáról és a jövőről gondolkozik, hogy milyen hiedelmekkel rendelkezik. Emiatt ugyanaz az esemény teljesen eltérő jelentéssel bírhat a különböző emberek számára, hisz mindenki sajátos gondolkodási világgal jellemezhető, az érzelmi vagy viselkedéses reakciókat pedig a jelentés határozza meg.

Tovább olvasom...

 

Mi fán terem a neuropszichológus?

Mivel foglalkozik a neuropszichológus? Orvos ő, esetleg sebész? Mi a különbség a neuropszichológus és a neurológus között? Miben különbözik egy pszichológustól vagy egy klinikai szakpszichológustól? Foglalkozhatott-e a nagypapával a legutóbbi kórházi látogatásán, esetleg a szomszéddal az autóbalesete után? Minderre választ ad az alábbi cikk.

Tovább olvasom...

 

Alapszükségletek és sématerápia

A sématerápia egy Jeffrey E. Young által kidolgozott integratív módszer, mely egyesíti a kognitív viselkedésterápia, a tárgykapcsolatelmélet, a dinamikus terápia, a hipnoterápia és a gestalt elméletét és módszereit.

Tovább olvasom...