A demencia típusai és kockázati tényezői

Szerző: | 2023. július 17. | Egyéni terápia

Sokan tartunk az időskori elbutulástól, a kognitív képességek elvesztésétől akár a magunk, akár hozzátartozóink esetében. A demencia fogalma közszájon forog, mindenki ismeri, mégis számos tévhit lengi körül. Jelen cikk célja a demencia fogalmának pontosítása, főbb típusainak bemutatása, valamint annak körüljárása, mit tehetünk a kockázati tényezők csökkentéséért.

 

Előfordulás

A demencia kialakulásának kockázata az életkorral nő, előfordulása 65 éves korban 1%, 85 év felett már 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb. Mivel a fejlett országokban az élettartam nő, egyre több demens beteggel találkozhatunk.

 

Demencia

A demencia nem betegség, hanem egy tünetcsoport, aminek hátterében számos idegrendszeri és általános testi betegség állhat. Elsődleges jellemzője a kognitív károsodás, ami mellett jelen vannak magatartási és a mindennapi tevékenységek nehezítettségére vonatkozó tünetek. Hétköznapi szóhasználatban az idős kori értelmi leépülést nevezzük így, de valójában számos más demencia típus létezik. Megjelenése jellemzően elhúzódó, fokozatosan súlyosbodó folyamat, ezt nevezzük degeneratív demenciának. Ez a típus az összes demencia 75-80%-át teszik ki. Ilyen például az Alzheimer-kór, a frontotemporális demencia vagy a Lewy-testes demencia. A vaszkuláris demencia további 15%-ért, minden más ok a maradék 5-10%-ért felel. Ezen belül előfordulnak reverzibilis, azaz visszafordítható demenciák is.

Mint diagnózis, stigmatizáló jellege miatt a demencia már nem használt kifejezés, helyette a ’Major neurokognitív zavar’ elnevezést vezették be, ami azonban még kevéssé terjedt el a köztudatban.

 

A demencia három stádiumát különítjük el:

  1. Enyhe demenciában nyilvánvaló, de enyhe kognitív károsodás mutatkozik, ami már a mindennapi tevékenységeket, munkát is akadályozza, a betegek azonban jól ismert környezetükben egyedül is boldogulnak.
  2. Középsúlyos demenciában a betegek már segítséget, felügyeletet igényelnek.
  3. A súlyos demens beteg pedig mindennapi működésében, higiéniás ellátásában is állandó segítségre szorul. Ennek a stádiumnak a terminális szakaszában az alapvető motoros működések (járás, nyelés) is károsodhatnak.
A demencia klinikai diagnózisát még nem kielégítő, de már kognitív tünetekkel kísért szakaszát nevezzük ’Enyhe neurokognitív zavar’-nak. Ez esetben ugyan fennáll egy vagy több kognitív funkció hanyatlása, de az nem akadályozza a mindennapi tevékenységek elvégzését. Ez a kórkép gyakran, de nem minden esetben vezet be demenciát.

 

Demencia típusai

Ha a demencia az elsődleges probléma, akkor primer degeneratív demenciáról beszélünk. Ezen belül az alapján, hogy az agy mely területe sérült, megkülönböztetünk kortikális, azaz agykérgi eredetű és szubkortikális, azaz kéreg alatti területekből eredő kórképeket.
Kérgi eredetű demenciánál a kognitív hanyatlás vagy a személyiségváltozás jelenik meg először. Jellemző tünetei az afázia (a beszédértés vagy beszédképzés zavara), a rövid távú emlékezet korai, a régmúlt emlékeinek fokozatos romlása. Ebben a demencia típusban a pszichiátriai tünetek, a mozgás és izomtónus szabályozásával kapcsolatos tünetek csak az állapot előrehaladtával jelennek meg. Ilyen például az Alzheimer-kór, a frontotemporális demencia és a Lewy-testes demencia.
Ezzel szemben az agykéreg alatti területek sérülésekor a demencia a betegség másodlagos, kései tünete. Az elsődleges, korai tünet a mozgászavar, a parkinzonizmus. Ide tartozik a progresszív szupranukleáris bénulás, a corticobasalis szindróma és a Parkinson demencia.

Másodlagos, nem degeneratív idegrendszeri betegségek miatti demenciák lehetnek vaszkuláris, azaz az érrendszer károsodásából eredők (pl. post-stroke demencia), metabolikus hátterűek (pl. alkohol okozta, vitaminhiányos, stb.), traumás vagy gyulladásos eredetűek (szifilisz, HIV-demencia, sclerosis multiplex, stb.).

Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór a leggyakoribb demencia típus, progresszív, azaz fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan. Leggyakrabban a rövid távú emlékezet zavarával kezdődik, majd később jelennek meg nem kognitív pszichiátriai tünetek (zavartság, hallucinációk stb.), amiket gyors biológiai leépülés kísér. Előrehaladtával a beteg elveszíti a mindennapi feladatok ellátásának képességét, végül ágyhoz kötött állapotba kerül.
Pontos kiváltó oka ismeretlen, de kialakulásában a genetikai faktoroknak jelentős szerepet tulajdonítanak. Ugyan az Alzheimer-kór elkülönül a tisztán vaszkuláris demenciától, kialakulásában mégis jelentős szerepet játszanak érrendszeri tényezők, különösen a magas vérnyomás.

Lewy-testes demencia

Ez a kórkép a második leggyakoribb degeneratív demencia forma. Elnevezését onnan kapta, hogy a Parkinson-kórban is kimutatható Lewy-test zárványok az agykéregben is kiterjedten felfedezhetők. Klinikai képében a demencia mellett általában már a betegség korai szakaszában megjelennek élénk vizuális hallucinációk és parkinsonos tünetek. Korai szakaszában a memória kevéssé károsodott.

Frontotemporális demencia

A frontotemporális demencia egy gyűjtőfogalom, amelybe számos tünetegyüttes besorolható. Jellemzője a fiatalabb életkori kezdet, az végrehajtó működés deficitje, a viselkedés- és hangulatzavar. Előfordulhat kritikátlan viselkedés, vagy motiválatlanság, merevség. A szociális normák gyakran háttérbe szorulnak, a hangulati élet depresszióra, mániás epizódra vagy pszichózisra is emlékeztethet. Gyakoriak a parkinsonizmus jegyei. Tüneti képe miatta a pszichiátriai betegségektől való elkülönítése kulcsfontosságú.

Vaszkuláris demencia

A vaszkuláris demencia olyan másodlagosan kialakuló demencia, amelynek hátterében az agyi vérellátás zavara áll. Okozhatja például érelzáródás, súlyos érszűkület, amit képalkotó eljárással lakunák, fehérállományi léziók, infarktusok formájában igazolni lehet. Ilyenkor a demencia tünetei mellett az érrendszer megbetegedésére utaló jeleket is észlelünk. A tünetek attól függnek, hogy az agy mely területei sérültek. A hanyatlás gyakran érinti a figyelmi és a végrehajtó működést, előfordulhat az emlékezet és a térben, időben való tájékozódás zavara. Jellemzően az ítélőképesség kevéssé érintett és a személyiség sem változik nagymértékben. A betegség hirtelen kezdődik, és lépcsőzetes leépülést mutat, lefolyása hullámzó.

Pszeudodemencia

Idős korban bizonyos hangulati zavarok, elsősorban a depresszió az elbutulás képében jelenhetnek meg, így az idős kori depressziót könnyű összetéveszteni a demenciával. Amíg azonban egy demens beteg feladathelyzetben motivált, hibáit gyakran nem ismeri fel, a depressziósnál gyakoriak a „nem tudom” válaszok. Ezek a betegek megélik a depresszióval járó további tüneteket is, közérzetük rossz, gyakran panaszkodnak.

 

Demencia kockázati tényezői

A demencia egy úgynevezett multikauzális tünetegyüttes, ami azt jelenti, hogy kialakulásához több kockázati tényező együttes jelenléte szükséges. A kockázati tényezőket jellemzően módosítható és nem módosítható csoportra osztjuk, a megelőzésben pedig értelemszerűen a módosítható rizikótényezőket igyekszünk befolyásolni.
Nem módosítható kockázati tényező az életkor, a nem és bizonyos genetikai faktorok. A demencia kialakulásának számos módosítható rizikótényezője van, amik a következők.

 

A demencia kialakulásának rizikótényezői:

  1. Vaszkuláris, azaz az érrendszerrel kapcsolatos szempontok (pl.: vérnyomás, koleszterinszint)
  2. Anyagcserével kapcsolatos szempontok (pl.: vércukorszint)
  3. Életmód (táplálkozás, fizikai és szellemi aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás, túlsúly, stb.)
  4. Környezeti faktorok (trauma, peszticidek stb.).
A demencia tehát egy fokozatos leépüléssel járó kórfolyamat, megelőzésében azonban kiemelkedően fontos szerepünk van nekünk magunknak is, életmódunkkal, egészségünk megőrzésével vagy már kialakult betegségeink kezelésével ugyanis nagymértékben csökkenthetjük kialakulásának kockázatát, hozzásegítve magunkat és szeretteinket a problémamentes, sikeres öregedéséhez.

 

A jelentkezés menete:

=

1

Töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat, amit az alábbi gombra kattintva érhet el. Az űrlap kitöltése nem jár semmilyen kötelezettséggel.
Időpontkérés
=

2

Az űrlap elküldése után egy rövid kérdőívet küldünk e-mailben. Annak visszaküldése után hamarosan jelentkezünk telefonon és egyeztetünk Önnel megfelelő időpontot a kollégánkkal való személyes vagy online találkozásra.
R

3

Az első találkozás során a problémáról és a módszerről besélgetsünk, célunk, hogy a 2-3. alkalom végére megkössük azt a "szerződést", ami mentén a közös munka során a változásokért dolgozunk és amelyben az idői keretekben is magállapodunk.

Bővebb információk >>

További olvasnivalók:

Hogyan védekezünk amikor túlcsordulna a pohár…

Vagyis mik azok az elhárító mechanizmusok? Tehát a cím sugallatával ellentétben nem egy féktelen bulizásról szóló „hogyan csináljuk” cikk következik és nem is egy ismeretterjesztő szösszenet az alkoholizmusról – bár igény talán volna mindkettőre. Ez a cikk a feszültségről, énképünkről, terhelhetőségünkről, az önismeretről és az elhárító mechanizmusok természetéről szól.

Tovább olvasom...

 

Miért érdemes egyéni terápiára járni?

A pszichoterápiában, ahogy a testi orvoslásban is megvannak a bizonyítottan hatékony, kísérletekkel és kutatásokkal igazolt eljárások, amelyekkel kezelni lehet a problémákat és segíteni a változást. Az eredményes terápiás folyamatoknak tudható be, hogy egyre többen veszik igénybe a pszichoterápia nyújtotta lehetőséget. Ennek kapcsán egyre elfogadottabb, hogy az egészséges életvitel része a mentális egészséggel való törődés.

Tovább olvasom...

 

Hogyan működik a terápia? – A pszichodinamikus pszichoterápia bemutatása

“Hogyan működik a terápia? Mi történik az ülések során? Milyen hatásmechanizmusokon keresztül képes változást előidézni a terápiás folyamat? A fent említett kérdések érthetően felmerülhetnek bárkiben, aki pszichológust tervez felkeresni. A megválaszolásuk előtthoz azonban érdemes néhány szempontot figyelembe venni. Minden, pszichológussal folytatott, szakszerű segítő beavatkozás egy kapcsolat. Ebből a szempontból pedig a segítséget kérő és a segítséget nyújtó személy illeszkedése elengedhetetlen a gyümölcsöző közös munkához. Az illeszkedés létrejötte pedig főként annak függvénye, hogy a kliens személyiségéhez és panaszához a megfelelő mélységű és irányultságú segítséget tudjon nyújtani a pszichológus.”

Tovább olvasom...

 

Mi a bizonyíték rá, hogy hatásos a pszichoterápia?

A pszichoterápiában ugyanúgy szükség van bizonyítékokra mint a szomatikus orvoslásban, ahol ma már magától értetődőnek vesszük, sőt megköveteljük, hogy egy-egy terápiás beavatkozás hatásosságát bizonyítékokkal támasszák alá. Randomizált, kontrollált vizsgálatok alapján ma már tudjuk, hogy vannak olyan jól körülírható állapotok (pl.: emlőrák esetében), amikor a kisebb beavatkozás is ugyanakkora arányú várt eredményt hoz, mint a nagyobb megterheléssel járó beavatkozás. Fontos, hogy fel tudjuk mérni, hogyan hat a kezelés. A kifejezetten káros hatásra jó példa a szívbetegeknek adott lidocain. Széleskörben használják, érzéstelenítőként, és nagyobb adagban segít megelőzni a szívritmuszavar kialakulását. Logikusnak tűnhetett a következtetés, hogy infarktuson átesetteknek érdemes lehet megelőző prevencióként, a ritmuszavart megelőzendő lidocaint adni, ahogy ezt tették korábban. Azonban randomizált kontrollált vizsgálatok igazolták, hogy ez a gondolat helytelen, kiderült a lidocaint kapók körében nagyobb a halálozás aránya.

Tovább olvasom...

 

Valódi önbizalom, vagy eltakart bizonytalanság?

Magabiztosságunk mértéke nagyban meghatározza hangulatunkat és cselekvőképességünket a mindennapokban. Az alacsony önbizalom érzésének számos oka lehet, így a lehetséges változás iránya és módja is sokféle. Írásunk célja az önbecsülés hátterének és fejlesztésének ismertetése. Ami biztos, hogy az önmagunkba vetett hit kapcsán először azt érdemes tisztázni, ki is az az ÉN, akiben bízom, vagy nem bízom eléggé?

Tovább olvasom...

 

Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia, KVT, vagy CBT (rövidítve CBT- az angol Cognitive Behavioral Therapy kifejezés alapján) egy strukturált, időhatáros, tudományos bizonyítékokon alapuló, cél- és problémaorientált pszichoterápiás módszer. A módszer elméleti alapjait Aaron Beck amerikai neurológus és pszichoterapeuta kezdte el kidolgozni az 1960-as években. Beck elmélete szerint az emberek magatartását és érzelmi reakcióit meghatározza az, ahogyan az adott egyén a világról, önmagáról és a jövőről gondolkozik, hogy milyen hiedelmekkel rendelkezik. Emiatt ugyanaz az esemény teljesen eltérő jelentéssel bírhat a különböző emberek számára, hisz mindenki sajátos gondolkodási világgal jellemezhető, az érzelmi vagy viselkedéses reakciókat pedig a jelentés határozza meg.

Tovább olvasom...

 

Mi fán terem a neuropszichológus?

Mivel foglalkozik a neuropszichológus? Orvos ő, esetleg sebész? Mi a különbség a neuropszichológus és a neurológus között? Miben különbözik egy pszichológustól vagy egy klinikai szakpszichológustól? Foglalkozhatott-e a nagypapával a legutóbbi kórházi látogatásán, esetleg a szomszéddal az autóbalesete után? Minderre választ ad az alábbi cikk.

Tovább olvasom...

 

Alapszükségletek és sématerápia

A sématerápia egy Jeffrey E. Young által kidolgozott integratív módszer, mely egyesíti a kognitív viselkedésterápia, a tárgykapcsolatelmélet, a dinamikus terápia, a hipnoterápia és a gestalt elméletét és módszereit.

Tovább olvasom...