Mi az alvási apnoe?

Az utóbbi időben sokat hallottuk ezt a kifejezést, hogy alvási apnoé. Mit is jelet ez? Az biztos, hogy valamiféle alvászavar, ami a légzéssel, illetve a nem-légzéssel függ össze. A kezeletlen alvási apnoé kihat a fizikai és lelki egészségünkre egyaránt. Ha erre gyanakszunk, ma már kiváló diagnosztika és kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Személyes történet az alvási apnoéról

Csoportfoglalkozásokon sok résztvevőről derült ki, illetve környezetemben is többen élnek, akiknél obstruktív alvási apnoét diagnosztizáltak. Interjú-formában összefoglalom a velük folytatott beszélgetéseket.

 

Hogyan vetted észre, hogy valami probléma van az alvásoddal?

Párom már korábban is panaszkodott a horkolásomra, de egyszer csak azt mondta, hogy egy ideje azt figyelte meg, hogy nem vettem levegőt, utána pedig mintegy fuldokolva nagyot lélegeztem. Esetenként erre fel is ébredtem. Abban az időben nappal is fáradtnak éreztem magam, nehezen tudtam a feladataimra koncentrálni, a végén már maga az ébren maradás is nehéz volt.

Hogyan reagáltál? Azonnal orvoshoz mentél?

Sajnos nem. Nem akartam elhinni, „hülyeségnek” gondoltam. Ő járt utána, hogy ez egy létező, ismert probléma. Azt hittem, csak meg akar ijeszteni. Tagadtam, bagatellizáltam a tüneteket, a koncentrációproblémáról azt hittem, hogy az öregedés jele.

Mi győzött meg végül?

Az, hogy egyre fáradtabban ébredtem, és egész nap figyelmetlen voltam. A koncentrálási zavar, az, hogy nem tudtam jól végezni a munkámat, sokat hibáztam, depresszióssá tett.

Milyen orvost kerestél fel, és mi történt ezután?

A háziorvostól kértem tanácsot, elsősorban a depresszió miatt. Ennek a vizsgálatnak a keretében ő rákérdezett az alvásomra. Ő küldött az alváslaborba. Azelőtt azt sem tudtam, hogy van ilyen.

Mi történik az alváslaborban? Nálad mi lett az eredmény?

Kikérdeztek, kérdőíveket kellett kitölteni, majd rám aggattak rengetegféle műszert, amivel az alvásomat figyelték. Nem volt könnyű úgy aludni, hogy mindenütt vezetékek voltak. Másnap az orvos kiértékelte az eredményeket. Elmondta, hogy hányszor és mennyi időre volt légzéskimaradásom. El sem hittem, hogy ez milyen gyakori. Az orvos nagyon megijesztett, amikor azt mondta, hogy „ebbe szoktak sokan reggelre ok nélkül belehalni”.

Hogy érintett téged ez a diagnózis?

Rettentő rosszak voltak az eredményeim. Természetesen nagyon megijedtem, féltem attól, hogy mi fog történni, illetve hogy mi történhetett volna. Haragudtam magamra, hogy nem vizsgáltattam meg magam korábban.

Milyen kezelést javasolt az orvos?

Légzéssegítő készülék használatát javasolta. Ez nekem először nagyon idegennek tűnt. Megjelentek lelki szemeim előtt a kórházakban lélegeztetett emberek, és kialakult bennem egy tiltakozás, egyfajta ellenállás a helyzettel kapcsolatosan. Győzködtem magamat, hogy nem lehet akkora a baj, bíztam abban, hogy más megoldás is működhet, étkezés, vagy életmód módosítása. De a gondolat, hogy ebből nagy baj lehet, meggyőzött arról, hogy kipróbáljam Az értékesítők profi és empatikus hozzáállása megnyugtatott. Nem néztek rám csodabogárként, hanem teljesen természetesen kezelték a helyzetet és válaszoltak a kérdéseimre.

Hogyan viszonyultál ahhoz, hogy a légzéssegítő készülék használatát javasolta az orvos?

Nagyon furcsa volt, és le is hangolt, hogy mostantól nem aludhatok szabadon, hanem minden éjszaka fel kell tennem a maszkot. Szégyelltem is, különösen akkor, amikor egy munkahelyi kiküldetésen másokkal kellett egy szobában aludnom – sajnos, ők ki is gúnyoltak.

Mennyire zavaró a készülék használata?

Először nem volt könnyű, mert 10 évvel ezelőtt, amikor az első maszkot megkaptam, még nem volt ennyire kényelmes, mint a mostaniak. Ma már automatikusan veszem fel, hozzátartozik az alváshoz, teljesen el tudtam fogadni.

Hogyan változott meg az életed, amióta a készülékkel alszol?

Ha éjszaka felébredek és leveszem, akkor másnap reggel fáj a fejem. De nemcsak ebben mutatkozik meg a hatása. Általában kipihenten ébredek, újból tudok a munkámra koncentrálni, kevésbé vagyok stresszes. A napközbeni aluszékonyság is elmúlt, aktívabb lettem. Hosszabb autóutakat is be merek vállalni, hiszen nem kell attól tartanom, hogy nem tudok a vezetésre figyelni, vagy elálmosodom közben. Rendszeresen kell járni az alváslaborba kontroll-alvásokra, de az orvos az első ilyen kontroll óta elégedett az eredményeimmel.

Kértél mástól is segítséget, pl. pszichológustól?

Igen. Végeztünk néhány figyelem-koncentráció tesztet a készülék használatának kezdetekor és egy fél évvel később. Nagyon meglepő volt látni a változást. Néhány tanács a készülékkel való alvás elfogadásában is segített, fel kellett dolgozni az új, megváltozott élethelyzetet. A legmegnyugtatóbb az volt, hogy sokakról megtudtam, hogy ők is használják.

 

 

Egy pszichológus segítséget tud nyújtani az elfogadáshoz

Amellett, hogy a légzéssegítő készülék életet ment, a leírásban nyomon követhetjük a változásokra, veszteségekre adott reakcióink mintázatát. A szembesülés leggyakrabban ijedtséggel, sokk-érzéssel, a probléma bagatellizálásával, tagadásával jár. Ezt követi a harag, ebben az esetben ez vonatkozhat a partnerre, de az érintett saját magára is. Ezután lép be az alkudozás, amikor próbáljuk elkerülni a változást. Az utolsó fázis az elfogadás, a helyzettel való megbékülés. A nehézségeket nem kell egyedül viselni, egy pszichológus segítséget tud nyújtani az elfogadáshoz.

A jelentkezés menete:

=

1

Töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat, amit az alábbi gombra kattintva érhet el. Az űrlap kitöltése nem jár semmilyen kötelezettséggel.
=

2

Az űrlap elküldése után egy rövid kérdőívet küldünk e-mailben. Annak visszaküldése után hamarosan jelentkezünk telefonon és egyeztetünk Önnel megfelelő időpontot a kollégánkkal való személyes vagy online találkozásra.
R

3

Az első találkozás során a problémáról és a módszerről besélgetsünk, célunk, hogy a 2-3. alkalom végére megkössük azt a „szerződést”, ami mentén a közös munka során a változásokért dolgozunk és amelyben az idői keretekben is magállapodunk.

Bővebb információk >>

További olvasnivalók:

Hogyan védekezünk amikor túlcsordulna a pohár…

Vagyis mik azok az elhárító mechanizmusok? Tehát a cím sugallatával ellentétben nem egy féktelen bulizásról szóló „hogyan csináljuk” cikk következik és nem is egy ismeretterjesztő szösszenet az alkoholizmusról – bár igény talán volna mindkettőre. Ez a cikk a feszültségről, énképünkről, terhelhetőségünkről, az önismeretről és az elhárító mechanizmusok természetéről szól.

Tovább olvasom...

 

Miért érdemes egyéni terápiára járni?

A pszichoterápiában, ahogy a testi orvoslásban is megvannak a bizonyítottan hatékony, kísérletekkel és kutatásokkal igazolt eljárások, amelyekkel kezelni lehet a problémákat és segíteni a változást. Az eredményes terápiás folyamatoknak tudható be, hogy egyre többen veszik igénybe a pszichoterápia nyújtotta lehetőséget. Ennek kapcsán egyre elfogadottabb, hogy az egészséges életvitel része a mentális egészséggel való törődés.

Tovább olvasom...

 

Hogyan működik a terápia? – A pszichodinamikus pszichoterápia bemutatása

“Hogyan működik a terápia? Mi történik az ülések során? Milyen hatásmechanizmusokon keresztül képes változást előidézni a terápiás folyamat? A fent említett kérdések érthetően felmerülhetnek bárkiben, aki pszichológust tervez felkeresni. A megválaszolásuk előtthoz azonban érdemes néhány szempontot figyelembe venni. Minden, pszichológussal folytatott, szakszerű segítő beavatkozás egy kapcsolat. Ebből a szempontból pedig a segítséget kérő és a segítséget nyújtó személy illeszkedése elengedhetetlen a gyümölcsöző közös munkához. Az illeszkedés létrejötte pedig főként annak függvénye, hogy a kliens személyiségéhez és panaszához a megfelelő mélységű és irányultságú segítséget tudjon nyújtani a pszichológus.”

Tovább olvasom...

 

Mi a bizonyíték rá, hogy hatásos a pszichoterápia?

A pszichoterápiában ugyanúgy szükség van bizonyítékokra mint a szomatikus orvoslásban, ahol ma már magától értetődőnek vesszük, sőt megköveteljük, hogy egy-egy terápiás beavatkozás hatásosságát bizonyítékokkal támasszák alá. Randomizált, kontrollált vizsgálatok alapján ma már tudjuk, hogy vannak olyan jól körülírható állapotok (pl.: emlőrák esetében), amikor a kisebb beavatkozás is ugyanakkora arányú várt eredményt hoz, mint a nagyobb megterheléssel járó beavatkozás. Fontos, hogy fel tudjuk mérni, hogyan hat a kezelés. A kifejezetten káros hatásra jó példa a szívbetegeknek adott lidocain. Széleskörben használják, érzéstelenítőként, és nagyobb adagban segít megelőzni a szívritmuszavar kialakulását. Logikusnak tűnhetett a következtetés, hogy infarktuson átesetteknek érdemes lehet megelőző prevencióként, a ritmuszavart megelőzendő lidocaint adni, ahogy ezt tették korábban. Azonban randomizált kontrollált vizsgálatok igazolták, hogy ez a gondolat helytelen, kiderült a lidocaint kapók körében nagyobb a halálozás aránya.

Tovább olvasom...

 

Valódi önbizalom, vagy eltakart bizonytalanság?

Magabiztosságunk mértéke nagyban meghatározza hangulatunkat és cselekvőképességünket a mindennapokban. Az alacsony önbizalom érzésének számos oka lehet, így a lehetséges változás iránya és módja is sokféle. Írásunk célja az önbecsülés hátterének és fejlesztésének ismertetése. Ami biztos, hogy az önmagunkba vetett hit kapcsán először azt érdemes tisztázni, ki is az az ÉN, akiben bízom, vagy nem bízom eléggé?

Tovább olvasom...

 

Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia, KVT, vagy CBT (rövidítve CBT- az angol Cognitive Behavioral Therapy kifejezés alapján) egy strukturált, időhatáros, tudományos bizonyítékokon alapuló, cél- és problémaorientált pszichoterápiás módszer. A módszer elméleti alapjait Aaron Beck amerikai neurológus és pszichoterapeuta kezdte el kidolgozni az 1960-as években. Beck elmélete szerint az emberek magatartását és érzelmi reakcióit meghatározza az, ahogyan az adott egyén a világról, önmagáról és a jövőről gondolkozik, hogy milyen hiedelmekkel rendelkezik. Emiatt ugyanaz az esemény teljesen eltérő jelentéssel bírhat a különböző emberek számára, hisz mindenki sajátos gondolkodási világgal jellemezhető, az érzelmi vagy viselkedéses reakciókat pedig a jelentés határozza meg.

Tovább olvasom...

 

Mi fán terem a neuropszichológus?

Mivel foglalkozik a neuropszichológus? Orvos ő, esetleg sebész? Mi a különbség a neuropszichológus és a neurológus között? Miben különbözik egy pszichológustól vagy egy klinikai szakpszichológustól? Foglalkozhatott-e a nagypapával a legutóbbi kórházi látogatásán, esetleg a szomszéddal az autóbalesete után? Minderre választ ad az alábbi cikk.

Tovább olvasom...

 

Alapszükségletek és sématerápia

A sématerápia egy Jeffrey E. Young által kidolgozott integratív módszer, mely egyesíti a kognitív viselkedésterápia, a tárgykapcsolatelmélet, a dinamikus terápia, a hipnoterápia és a gestalt elméletét és módszereit.

Tovább olvasom...