Az autogén tréning jelentése

J.H. Schultz német pszichiáter nevéhez köthető az orvostanilag az egyik legjobban megalapozott és legtöbbet kutatott relaxációs módszer. Schultz a hipnotikus állapotot tanulmányozva fedezte fel, hogy bizonyos élettani változásokhoz különböző testérzetek társulnak, melyre építve az autogén tréningben meghatározott formulák ismételgetésével relaxált állapot idézhető elő. A relaxációs eljárások közé tartozik minden olyan módszer, ami a pszichofizikai ellazulást, önmegfigyelést, önszabályozást segíti elő. Maga az autogén tréning egy passzívabb módszer, hiszen az izmaink automatikus ellazulására épülve segíti a testi-lelki homeosztázis, azaz egyensúlyi állapot elérését. Nem kell bevetnünk semmilyen plusz erőfeszítést, vagy megtanulni lehetetlen szöveget, esetleg felvenni bonyolult testtartást, amit tennünk kell az az, hogy pár percig befelé figyeljünk, és minél nagyobb intenzitással éljük meg a testünkkel kapcsolatos élményeinket.

Az autogén, ahogyan a neve is jelzi, saját erőnkből merít, saját aktivitásunkat használja fel. Tréninggé a rendszeres gyakorlás és önmegfigyelés fogja tenni, mely által testi és lelki működésünk egyre jobban szabályozhatóvá válik aktuális céljaink mentén. A stressz kezelésében azért tud segíteni, mert az autonóm idegrendszer ellazítására fókuszál, növeli a fizikai tűrőképességünk, a pszichés feszültségtűrésünk, fokozza a teljesítményt, valamint fejlődik általa az önismeretünk. Az autogén tréning elsajátításához képzett szakember segítségével kb. 15-20 alkalom szükséges, ami alatt nem csak a módszer elsajátítása a cél, hanem a két gyakorlás között a testi élményekkel összefüggő kitekintő kérdések, asszociációk, fontos életesemények megbeszélése.

autogén tréning jelentése

Az autogén tréning gyakorlatok jellemzői, hatása a mindennapokban

Minden hétköznapi tapasztalatunk hatást gyakorol testi működésünkre, de megtanulhatunk tudatosan is figyelni arra, mit jelez testünk . Egy híres pszichiáter úgy fogalmaz, hogy “az agy folyamatosan biológiává alakítja a pszichológiát”. Az autogén tréning egy határmezsgyét képez a test és lélek elválaszthatatlan egysége között, elősegíti a két oldal közötti kommunikációt, és a jobb megfogalmazhatóságot.

Az AT 3 fő aspektusból segíti az önismeretet:

  • Testi érzékletek szintje – „érzékelem a testemet, mint harmonikusan működő egységet”
  • Érzelmi élmény – „átélem önmagamat, mint harmonikusan, nyugodtan működő lényt”
  • Külső szemlélő – „szemlélem önmagamat, mint ellazult, harmonikusan működő embert”

A módszer megtanulása jelentősen hozzájárul életminőségünk és közérzetünk javulásához, kellő felkészültséget ad, pszichés energiát szabadít fel a stressz, konfliktusok megfelelő megoldásához, feldolgozásához. Maga a tréning tehát az egész testre koncentrál – a lábujjunk hegyétől a fejünk búbjáig, és emiatt nem elhanyagolható a pszichoszomatikus gyógyító hatása. A tréning egyik fő hatásmechanizmusa, hogy a tünetet ott kezeli, ahol az létrejött – ez azt jelenti, hogy a tréning kiegészülve egy önismereti terápiával célirányosan tud segíteni egy-egy megoldandó problémán.

autogén tréning gyakorlatok

Kinek javasolt az autogén tréning?

Tapasztalataim szerint az AT olyan élményt ad a kliensnek, ami a saját testével való kommunikáció által és a saját érzések elfogadásán keresztül segíti a nehéz élethelyzetek átkeretezését és feldolgozását. A közösen megfogalmazott célok által leszűkíthető a problémakör, a kliens jobban átlátja a megoldást, és hatékonyabban tud tervezni. Mivel az AT folyamata kiegészül otthoni gyakorlással is (minimum naponta egyszer), így az a közös órákon a tapasztalatok megosztását követően az is kiderül, hogy melyik gyakorlat mélyítése az, ami még jobban segítheti a klienst a jövőben.

És hogy kinek javasolt? Nincs meghatározva, egyszerűen minden olyan embernek, aki szeretne boldogabb és tudatosabb életet élni, egy nehéz élethelyzeten túljutni, esetleg akut vagy krónikus problémáinak (stressz, szorongásos állapotok, alvászavar, depressziós zavarok, pszichoszomatikus megbetegedések) kezelésében vár segítséget, vagy szeretné erősíteni szervezetét a betegségek megelőzése végett. Mindenképp hasznát fogja lelni benne.

A jelentkezés menete:

=

1

Töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat, amit az alábbi gombra kattintva érhet el. Az űrlap kitöltése nem jár semmilyen kötelezettséggel.
=

2

Az űrlap elküldése után egy rövid kérdőívet küldünk e-mailben. Annak visszaküldése után hamarosan jelentkezünk telefonon és egyeztetünk Önnel megfelelő időpontot a kollégánkkal való személyes vagy online találkozásra.
R

3

Az első találkozás során a problémáról és a módszerről besélgetsünk, célunk, hogy a 2-3. alkalom végére megkössük azt a "szerződést", ami mentén a közös munka során a változásokért dolgozunk és amelyben az idői keretekben is magállapodunk.

Bővebb információk >>

További olvasnivalók:

Hogyan védekezünk amikor túlcsordulna a pohár…

Vagyis mik azok az elhárító mechanizmusok? Tehát a cím sugallatával ellentétben nem egy féktelen bulizásról szóló „hogyan csináljuk” cikk következik és nem is egy ismeretterjesztő szösszenet az alkoholizmusról – bár igény talán volna mindkettőre. Ez a cikk a feszültségről, énképünkről, terhelhetőségünkről, az önismeretről és az elhárító mechanizmusok természetéről szól.

Tovább olvasom…

 

Miért érdemes egyéni terápiára járni?

A pszichoterápiában, ahogy a testi orvoslásban is megvannak a bizonyítottan hatékony, kísérletekkel és kutatásokkal igazolt eljárások, amelyekkel kezelni lehet a problémákat és segíteni a változást. Az eredményes terápiás folyamatoknak tudható be, hogy egyre többen veszik igénybe a pszichoterápia nyújtotta lehetőséget. Ennek kapcsán egyre elfogadottabb, hogy az egészséges életvitel része a mentális egészséggel való törődés.

Tovább olvasom…

 

Hogyan működik a terápia? – A pszichodinamikus pszichoterápia bemutatása

“Hogyan működik a terápia? Mi történik az ülések során? Milyen hatásmechanizmusokon keresztül képes változást előidézni a terápiás folyamat? A fent említett kérdések érthetően felmerülhetnek bárkiben, aki pszichológust tervez felkeresni. A megválaszolásuk előtthoz azonban érdemes néhány szempontot figyelembe venni. Minden, pszichológussal folytatott, szakszerű segítő beavatkozás egy kapcsolat. Ebből a szempontból pedig a segítséget kérő és a segítséget nyújtó személy illeszkedése elengedhetetlen a gyümölcsöző közös munkához. Az illeszkedés létrejötte pedig főként annak függvénye, hogy a kliens személyiségéhez és panaszához a megfelelő mélységű és irányultságú segítséget tudjon nyújtani a pszichológus.”

Tovább olvasom…

 

Mi a bizonyíték rá, hogy hatásos a pszichoterápia?

A pszichoterápiában ugyanúgy szükség van bizonyítékokra mint a szomatikus orvoslásban, ahol ma már magától értetődőnek vesszük, sőt megköveteljük, hogy egy-egy terápiás beavatkozás hatásosságát bizonyítékokkal támasszák alá. Randomizált, kontrollált vizsgálatok alapján ma már tudjuk, hogy vannak olyan jól körülírható állapotok (pl.: emlőrák esetében), amikor a kisebb beavatkozás is ugyanakkora arányú várt eredményt hoz, mint a nagyobb megterheléssel járó beavatkozás. Fontos, hogy fel tudjuk mérni, hogyan hat a kezelés. A kifejezetten káros hatásra jó példa a szívbetegeknek adott lidocain. Széleskörben használják, érzéstelenítőként, és nagyobb adagban segít megelőzni a szívritmuszavar kialakulását. Logikusnak tűnhetett a következtetés, hogy infarktuson átesetteknek érdemes lehet megelőző prevencióként, a ritmuszavart megelőzendő lidocaint adni, ahogy ezt tették korábban. Azonban randomizált kontrollált vizsgálatok igazolták, hogy ez a gondolat helytelen, kiderült a lidocaint kapók körében nagyobb a halálozás aránya.

Tovább olvasom…

 

Valódi önbizalom, vagy eltakart bizonytalanság?

Magabiztosságunk mértéke nagyban meghatározza hangulatunkat és cselekvőképességünket a mindennapokban. Az alacsony önbizalom érzésének számos oka lehet, így a lehetséges változás iránya és módja is sokféle. Írásunk célja az önbecsülés hátterének és fejlesztésének ismertetése. Ami biztos, hogy az önmagunkba vetett hit kapcsán először azt érdemes tisztázni, ki is az az ÉN, akiben bízom, vagy nem bízom eléggé?

Tovább olvasom…

 

Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia, KVT, vagy CBT (rövidítve CBT- az angol Cognitive Behavioral Therapy kifejezés alapján) egy strukturált, időhatáros, tudományos bizonyítékokon alapuló, cél- és problémaorientált pszichoterápiás módszer. A módszer elméleti alapjait Aaron Beck amerikai neurológus és pszichoterapeuta kezdte el kidolgozni az 1960-as években. Beck elmélete szerint az emberek magatartását és érzelmi reakcióit meghatározza az, ahogyan az adott egyén a világról, önmagáról és a jövőről gondolkozik, hogy milyen hiedelmekkel rendelkezik. Emiatt ugyanaz az esemény teljesen eltérő jelentéssel bírhat a különböző emberek számára, hisz mindenki sajátos gondolkodási világgal jellemezhető, az érzelmi vagy viselkedéses reakciókat pedig a jelentés határozza meg.

Tovább olvasom…

 

Mi fán terem a neuropszichológus?

Mivel foglalkozik a neuropszichológus? Orvos ő, esetleg sebész? Mi a különbség a neuropszichológus és a neurológus között? Miben különbözik egy pszichológustól vagy egy klinikai szakpszichológustól? Foglalkozhatott-e a nagypapával a legutóbbi kórházi látogatásán, esetleg a szomszéddal az autóbalesete után? Minderre választ ad az alábbi cikk.

Tovább olvasom…