A mesélést, mesehallgatást általában a gyerekkorhoz kötjük, milyen jó is egy gyermeknek, ha mesélnek, ha könyvek veszik körül. Ebben az írásunkban viszont arra is szeretnénk kitérni, hogy a felnőttek életében milyen szerepet tölthet be a mese.

Ha a gyerekekre gondolunk, szinte mindenki számára egyértelmű, mennyire jótékonyak a mesék. Számtalan dolgot tanulnak meg a világból, rengeteg megküzdési lehetőséget és választási utat találhatnak és próbálhatnak ki gondolatban. Növekszik bennünk az együttérzés önmagukkal és másokkal szemben, hiszen megélhetik a fájdalmat, az örömöt. Azonosulhatnak bárkivel, akivel csak szeretnének: lehetnek győztesek akkor is, ha esetleg a való életében ez nincs is így.

Még jobb, ha esetenként olyan mesét is hallanak, amit nem olvasnak, hanem fejből mondanak, vagy akár olyat, aminek ők a főszereplői: történetek az ő mindennapjaikról, megküzdéseikről.

A gyermekkori mesehallgatás előnyeit számos kutatás is igazolta: fejlődik a szókincs, élénkebbé válik a fantázia, jobb lesz a rajzkészség, az iskolában pedig majd könnyebben megy az olvasás-írás. Ezen túl ne feledkezzünk meg a biztonságos, meghitt hangulatról, a történet feldolgozása során kialakuló beszélgetésekről sem, melyek a szülővel összebújva mesét hallgató gyermeknek rendszeres, a személyiség fejlődését pozitívan elősegítő élménye lesz.

Felnőttként mesével foglalkozni talán furcsának és szokatlannak tűnhet, hiszen mi már “túl vagyunk” ezeken a dolgokon, ismerjük a rációt, benne élünk a rideg valóságban, minek álmodozni, elmenekülni egy álomvilágba. Holott a felnőttek számára is lehet mondanivalója a mesének, a jókor mondott vagy olvasott mesének. Hiszen nemcsak gyerekként szembesülünk problémákkal, nehézségekkel, hanem felnőttként is, új és új nehézségekkel találkozunk szinte nap, mint nap. Mindre nem lehet kész válaszunk, forgatókönyvünk. A mesékben ősi tudás halmozódik fel, amelyből bármelyik életszakaszunkban bátran kérhetünk és kaphatunk is segítséget, olyan fordulatot, ami nekünk is segíthet.

A népmesék az egységes és egylényegű világkép részeként az egyetemes szellemi tanítások áthagyományozások egyik eszköze. A világ és a benne élő emberiség helyes működésének alapjául szolgáló Rend (üdv, egység) elveszítésének és megtalálásának forgatókönyveit mutatja meg, létfontosságú információkat közölve a világ működéséről és az ember életfeladatairól.

A mesék még abból a korból származnak, amikor a világkép nem volt annyira töredékes, nem volt annyira ellentmondásos, mint ma. A mesék, népdalok, találós kérdések, népi díszítő művészet, tájépítészet, öltözködés, egységessége adott egy kiszámítható keretrendszert.

A mese gyógyító erejét, jótékony hatását a mesével való kapcsolat, ehhez az egységes rendszerhez való kapcsolódás segítségével fejti ki. Ezzel kapcsol minket össze a mese. Újraéleszti bennünk a gyermekkorban megtanult képi gondolkodást, amelynek segítségével rálelhetünk a helyes útra. A mesék azt tanítják nekünk, hogy:

    • a világ működésében az egyensúly megbomolhat, de az egyensúlyt helyre lehet és kell állítani;
    • az életet, a minket körülvevő környezetet tisztelnünk kell;
    • az idősekben rejlő tudást és a hagyományokat tisztelnünk kell;
    • lehetőségünk van az önmegváltásra: az ember képes saját magát meggyógyítani és egy magasabb szellemi szintre emelni.

A mesékkel való találkozás családi vagy közösségi élménye felerősíti érzékszervi érzékeléseinket, egymást támogató társas közeget tud teremteni, testi és lelki működésünket optimalizálja. A mesékben leírt történetek által közvetített gondolkodási módok felhasználhatóak a mindennapi életben elénk táruló problémák megoldásában. A rendszeres mesehallgatás mind gyermek-, mind felnőttkorban egyaránt segíti egy nyugodtabb működésmód elsajátítását, a minket érő stresszorokkal való megküzdési stratégiáink erősítését, vagy hatékony kialakítását.

További olvasnivalók:

Hogyan védekezünk amikor túlcsordulna a pohár…

Vagyis mik azok az elhárító mechanizmusok? Tehát a cím sugallatával ellentétben nem egy féktelen bulizásról szóló „hogyan csináljuk” cikk következik és nem is egy ismeretterjesztő szösszenet az alkoholizmusról – bár igény talán volna mindkettőre. Ez a cikk a feszültségről, énképünkről, terhelhetőségünkről, az önismeretről és az elhárító mechanizmusok természetéről szól.

Tovább olvasom...

 

Miért érdemes egyéni terápiára járni?

A pszichoterápiában, ahogy a testi orvoslásban is megvannak a bizonyítottan hatékony, kísérletekkel és kutatásokkal igazolt eljárások, amelyekkel kezelni lehet a problémákat és segíteni a változást. Az eredményes terápiás folyamatoknak tudható be, hogy egyre többen veszik igénybe a pszichoterápia nyújtotta lehetőséget. Ennek kapcsán egyre elfogadottabb, hogy az egészséges életvitel része a mentális egészséggel való törődés.

Tovább olvasom...

 

Hogyan működik a terápia? – A pszichodinamikus pszichoterápia bemutatása

“Hogyan működik a terápia? Mi történik az ülések során? Milyen hatásmechanizmusokon keresztül képes változást előidézni a terápiás folyamat? A fent említett kérdések érthetően felmerülhetnek bárkiben, aki pszichológust tervez felkeresni. A megválaszolásuk előtthoz azonban érdemes néhány szempontot figyelembe venni. Minden, pszichológussal folytatott, szakszerű segítő beavatkozás egy kapcsolat. Ebből a szempontból pedig a segítséget kérő és a segítséget nyújtó személy illeszkedése elengedhetetlen a gyümölcsöző közös munkához. Az illeszkedés létrejötte pedig főként annak függvénye, hogy a kliens személyiségéhez és panaszához a megfelelő mélységű és irányultságú segítséget tudjon nyújtani a pszichológus.”

Tovább olvasom...

 

Mi a bizonyíték rá, hogy hatásos a pszichoterápia?

A pszichoterápiában ugyanúgy szükség van bizonyítékokra mint a szomatikus orvoslásban, ahol ma már magától értetődőnek vesszük, sőt megköveteljük, hogy egy-egy terápiás beavatkozás hatásosságát bizonyítékokkal támasszák alá. Randomizált, kontrollált vizsgálatok alapján ma már tudjuk, hogy vannak olyan jól körülírható állapotok (pl.: emlőrák esetében), amikor a kisebb beavatkozás is ugyanakkora arányú várt eredményt hoz, mint a nagyobb megterheléssel járó beavatkozás. Fontos, hogy fel tudjuk mérni, hogyan hat a kezelés. A kifejezetten káros hatásra jó példa a szívbetegeknek adott lidocain. Széleskörben használják, érzéstelenítőként, és nagyobb adagban segít megelőzni a szívritmuszavar kialakulását. Logikusnak tűnhetett a következtetés, hogy infarktuson átesetteknek érdemes lehet megelőző prevencióként, a ritmuszavart megelőzendő lidocaint adni, ahogy ezt tették korábban. Azonban randomizált kontrollált vizsgálatok igazolták, hogy ez a gondolat helytelen, kiderült a lidocaint kapók körében nagyobb a halálozás aránya.

Tovább olvasom...

 

Valódi önbizalom, vagy eltakart bizonytalanság?

Magabiztosságunk mértéke nagyban meghatározza hangulatunkat és cselekvőképességünket a mindennapokban. Az alacsony önbizalom érzésének számos oka lehet, így a lehetséges változás iránya és módja is sokféle. Írásunk célja az önbecsülés hátterének és fejlesztésének ismertetése. Ami biztos, hogy az önmagunkba vetett hit kapcsán először azt érdemes tisztázni, ki is az az ÉN, akiben bízom, vagy nem bízom eléggé?

Tovább olvasom...

 

Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia, KVT, vagy CBT (rövidítve CBT- az angol Cognitive Behavioral Therapy kifejezés alapján) egy strukturált, időhatáros, tudományos bizonyítékokon alapuló, cél- és problémaorientált pszichoterápiás módszer. A módszer elméleti alapjait Aaron Beck amerikai neurológus és pszichoterapeuta kezdte el kidolgozni az 1960-as években. Beck elmélete szerint az emberek magatartását és érzelmi reakcióit meghatározza az, ahogyan az adott egyén a világról, önmagáról és a jövőről gondolkozik, hogy milyen hiedelmekkel rendelkezik. Emiatt ugyanaz az esemény teljesen eltérő jelentéssel bírhat a különböző emberek számára, hisz mindenki sajátos gondolkodási világgal jellemezhető, az érzelmi vagy viselkedéses reakciókat pedig a jelentés határozza meg.

Tovább olvasom...

 

Mi fán terem a neuropszichológus?

Mivel foglalkozik a neuropszichológus? Orvos ő, esetleg sebész? Mi a különbség a neuropszichológus és a neurológus között? Miben különbözik egy pszichológustól vagy egy klinikai szakpszichológustól? Foglalkozhatott-e a nagypapával a legutóbbi kórházi látogatásán, esetleg a szomszéddal az autóbalesete után? Minderre választ ad az alábbi cikk.

Tovább olvasom...

 

Alapszükségletek és sématerápia

A sématerápia egy Jeffrey E. Young által kidolgozott integratív módszer, mely egyesíti a kognitív viselkedésterápia, a tárgykapcsolatelmélet, a dinamikus terápia, a hipnoterápia és a gestalt elméletét és módszereit.

Tovább olvasom...