Egészségszorongás – Amikor az egészség miatti félelem mindennapi nehézséggé válik

2025.11.16.

Turanszky Edina

2025.11.16.

Turanszky Edina

Mindannyiunknak fontos az egészségünk és próbáljuk óvni. Ha megbetegszünk, orvoshoz megyünk, követjük az utasításait, meggyógyulunk, és – legalábbis a következő alkalomig – el is felejtjük, hogy betegek voltunk. Amikor egészségesek vagyunk, próbálunk vigyázni magunkra, pl. szűrővizsgálatokra járunk, hideg időben melegen felöltözünk, és hasonlókat teszünk. Ezek a gondolatok és cselekvések azonban nem uralják az egész napunkat. Mi van akkor, ha mégis?

Mit kell tudni az egészségszorongásról?

Az egészségünkért való aggódásnak van egy egészséges szintje – ez nem is baj, hiszen ez segít abban, hogy észrevegyük, ha valami változás van, és adott esetben orvosi segítséget kérjünk. Amikor nem ez tölti ki a napjainkat, és nem akadályoz a normális életvitelünkben, akkor beszélünk az egészségszorongás normális szintjéről. Vannak azonban, akik egy kisebb testi változás esetén is végzetes betegségre gyanakszanak, és a negatív orvosi eredmény nem megnyugtatja őket, hanem tovább növeli a szorongásukat. Régebben őket hívták hipochondereknek, a mai elnevezése a zavarnak: egészségszorongás. A klasszifikációs rendszerek az ún. szomatoform zavarok közé sorolják. Az elnevezés a szomatikus, azaz testi, testre vonatkozó kifejezésből ered, mivel a pszichés probléma ellenére a középpontban (valós, vagy vélt) testi tünetek állnak. Az egészségszorongással küzdő emberek leggyakrabban azért fordulnak orvoshoz, mert szervi tüneteket észlelnek magukon, vagy azért, hogy valamilyen betegség bekövetkeztét elkerüljék. Gondolkodásukra jellemző az ún. katasztrofizálás, a legrosszabb következményre való gondolás.

Íme egy lista a leggyakoribb tünetekről:

=
Állandó, túlzott félelem súlyos betegség kialakulásától, orvosi bizonyítékok hiányában is.
=

Folyamatos figyelem saját testi funkciókra, például szívverésre, légzésre vagy apró testi jelekre.

=

Kisebb testi érzéseket komoly betegség jeleinek túlzott értelmezése.

=

Rendszeres önellenőrzések, mint például vérnyomásmérés vagy testátnézés.

=

Sokat foglalkozik egészségügyi információk keresésével és orvosi vizsgálatok ismétlésével.

=
Szorongás testi jelekkel is megjelenhet, mint remegés, gyors szívverés, mellkasi szorítás vagy gyomorpanaszok.
=
Bizonyos helyzetek vagy emberek kerülése a betegség miatti félelem miatt.
=
Az állandó aggodalom miatt a mindennapi életminőség romlása.
A páciensek általában valamilyen szervi problémával keresik fel a háziorvost, aki a megfelelő szakrendelésre irányítja további kivizsgálás céljából, ahol vagy semmilyen, vagy a panaszok mértékéhez képest igen csekély elváltozást diagnosztizálnak. A betegek általában nem fogadják el, hogy a tüneteiknek pszichés háttere lehet, ezért további vizsgálatokat végeztetnek, amelyek többnyire megerősítik a megelőző diagnózisokat. Mivel az egészségügyből nem kapnak kielégítő választ a problémára, ezért gyakran különleges elméleteket, hiedelmeket alkotnak a panasz eredete és gyógyítása tárgyában. Ebben az esetben nagyon fontos az egészségügyi dolgozók érzékenysége és megfelelő kommunikációja, hogy a beteg legalább egy lehetőségként elfogadja a pszichés ok lehetőségét, és hajlandó legyen ezirányba segítséget kérni.

A fentiekkel ellentétes az, amikor a személy halogat, nem megy el orvoshoz, nehogy valami rossz diagnózist kapjon, amiről egyébként egy kisebb testi változás okán meg van győződve. Próbálja elkerülni azt is, hogy a betegnek tartott testrészéhez hozzáérjen, hogy meg kelljen érintenie a problémás területet. Ezzel együtt azonban állandó készenlétben van, hogy észrevegye, ha beüt a katasztrófa.

Az érintettek hajlamosak felvenni az ún. betegszerepet, ami az egészségügyi személyzet általi foglalkozás mellett a környezetében élők fokozott gondoskodását, odafigyelését vonja maga után. A probléma általában kronicizálódik, mivel az orvos megnyugtató diagnózisa az idő előrehaladtával egyre rövidebb ideig ad megnyugvást a betegnek, ez a kezdeti hetekről, napokról mindössze néhány órára csökkenhet.

Több kutatás igazolta, hogy az egészségszorongással küzdő személyek általánosságban is szorongóbbak, mint az egészségesek, hajlamosabbak a helyzeteket veszélyesebbnek látni, mint amilyenek azok valójában.

Mi miatt alakul ki az egészségszorongás?

Az egészségszorongás kialakulásában olyan tényezők játszanak elsősorban szerepet, mint egy súlyos, vagy sok gyerekkori betegség, az azokra adott családi válasz, megbetegedések a családban/ismerősi körben, a betegségekről alkotott családi hiedelmek, információk a médiából, családtag/ismerős halála, stressz, nehéz élethelyzet. A tünetekre való extrém fókuszálás aktiválja a komoly betegséggel kapcsolatos hiedelmeket, ami erősíti a szorongást, aminek hatására a beteg méginkább a tünetekre figyel, és folytatódik az ördögi kör. Az egészségszorongást fenntartja kognitív szinten a testi működésre irányuló figyelem, az önellenőrzés, a médiából vett téves értelmezések, az egészségügyi személyzet nem megfelelő kommunikációja, a katasztrofizáló attitűd, viselkedés szinten pedig az újabb és újabb vizsgálatok, a test vizsgálgatása, nyomkodása, a betegviselkedés kialakítása (pl. állandó kísérgetés igénylése, és/vagy a fizikai aktivitás csökkentése, ami az erőnlét és az állóképesség romlásához vezet), az elkerülő viselkedés (minél inkább próbálunk nem gondolni valamire, annál gyakrabban eszünkbe fog jutni az adott dolog).

Hogyan tud segíteni egy pszichológus?

Az egészségszorongó betegek ritkán keresnek pszichoterápiás segítséget. Az első lépés, hogy elfogadják, hogy az észlelt betegségüknek lehet lelki komponense is. Fontos felderíteni a hiedelmeket, a korábbi életkorokból eredő viselkedésmintákat, a kialakulás körülményeit és idői lefolyását, valamint a testi tünetekhez kapcsolódó érzelmeket. Ezután kezdődhet a gondolatok átstrukturálása, új viselkedésminták kialakítása. A kognitív viselkedésterápia bizonyítottan hatékony módszer az egészségszorongás kezelésében.

Úgy érzi, hogy segítségre van szüksége?

Forduljon hozzánk bizalommal, és kérjen időpontot rendelőnkbe.

Érdekel

Ha tetszett ez a bejegyzés, és értékesnek találod, akkor oszd meg másokkal is:

Kövess minket a Facebookon is:

Soulwell Pszichológiai Magánrendelő

Ha tetszett ez a bejegyzés, és értékesnek találod, akkor oszd meg másokkal is:

Kövess minket a Facebookon is:

Soulwell Pszichológiai Magánrendelő

Ha tetszett ez a bejegyzés, és értékesnek találod, akkor oszd meg másokkal is:

Kövess minket a Facebookon is:

Soulwell Pszichológiai Magánrendelő

További tartalmaink:

Az öregedés mint esély

Az öregedés mint esély

Szerző:

Egy 2003-as felmérés szerint 2050-re a 65 év felettiek aránya meghaladja majd a 25%-ot, így körülbelül minden harmadik ember 60 évnél idősebb lesz. Az 1980-as évektől az általános medicina részeként...

bővebben
Soulwell Pszichológiai Rendelő
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.