Napjaink fő stresszforrása a munkahelyi nyomás és teljesítménykényszer
Mindennapjaink egyik fő stresszforrása a munkahely. A túl sok munka, a szorító határidők, a munkahely elvesztésétől való félelem mind hozzájárulnak a stressz kialakulásához. A feszültség leggyakoribb forrása a szorongás a jó teljesítményért, elvárásoknak való megfelelésért, elismerésért, ezért rendkívül fontos a teljesítményünkről való visszajelzés, hisz nemcsak a pozitív önértékelés múlik ezen, hanem a motiváció, a munkakedv. A munkahelyi feszültség ugyanakkor kihat a magánéletre is, türelmetlenebbek, ingerlékenyebbek vagyunk egy nehéz nap után, ami gyakran családon belüli konfliktust szülhet.
Melyek a legfőbb munkahelyi stresszorok?
Mennyiségi túl- vagy alulterhelés
A mennyiségi túlterhelés vizsgálatok szerint összefügg a szívinfarktus előfordulási arányával, míg a minőségi túlterhelés (bonyolult feladatok) az önértékelési zavarokkal, illetve a minőségi alulterhelés (monotónia) a reakcióképesség romlásával.
Munkafeltételek
Mind a mentális, mind a fizikai egészség szempontjából káros lehet a „dehumanizáló” munkavégzés, illetve ha veszélyes, kiszámíthatatlan körülmények között kell dolgozni.
Munkakörülmények
A munkahely megfelelő ergonómiai kialakítása a dolgozók elégedettsége miatt fontos. Stresszkeltő lehet például a klíma hatása, a túlzsúfoltság, az optikai, akusztikai túlterhelés, akár egytermű irodákban vagy szabad terepen. Sokszor az is szorongást kelt a dolgozókban, ha úgy érzik, figyelik, ellenőrzik őket, mert akkor minden pillanatban próbálnak megfelelni.
Túlórázás
Egy ezzel kapcsolatos kutatás, amelyet japán dolgozók körében végeztek, érdekes eredményeket hozott (Arima, Aroshima, 2006). Túlórázó és nem túlórázó csoport összehasonlításakor a szubjektíven érzett stressz mértékében nem volt szignifikáns különbség, viszont az éves egészségügyi szűrővizsgálatok eredményei a nem túlórázó csoportnak kedveztek. Tehát úgy tűnik, kapcsolat van a túlórázás és az egészségkárosodás között. Egyes elméletek szerint azonban a túlórázás szinten tartja, illetve serkenti a munkavállalók produktivitását és nincs kapcsolatban az egészségkárosodással.
Család és munka összehangolása
Ez főleg azoknál a családoknál stresszfaktor, ahol valamelyik vagy mindkettő szülő az átlagosnál több órában illetve eltérő műszakrendben dolgozik, illetve ha meg kell oldani az esetleges gyermekfelügyeletet.
Milyen stresszkezelő módszerek lehetségesek?
Monotónia elkerülésére
Egyhangú tevékenységtípusoknál célszerű a szellemi és fizikai feladatok együttes alkalmazása, például szellemi megterhelést jelentő munkánál pihentetni kell egy időre, más elfoglaltságot találni (pl. fénymásolás). Fizikai dolgozóknál a munkában való elmélyülést az is elősegítheti, ha annak eredményeire, megvalósulására gondolnak.
Munkával való elégedettség elérésére
Megfelelő munkakörnyezet kialakítására
Magánélet és munka összeegyeztetése
Végezetül összefoglalnék Selye János nem mai, de örökérvényű jó tanácsai közül néhányat, hogy mivel tehetjük teljessé életünket illetve csökkenthetjük le a stresszt:
Tökéletesség nem létezik, de csúcsteljesítmény igen, meg kell elégedni azzal, hogy afelé törekszünk.
Az élet kellemes oldalait kell látni, és elfelejteni azt, ami rossz, fájdalmas.
Ha kudarc ér, érdemes visszagondolni a korábbi eredményeinkre, amely visszaállítja önbizalmunkat, erőt ad a további sikerekhez.
Ha kudarc ér, érdemes visszagondolni a korábbi eredményeinkre, amely visszaállítja önbizalmunkat, erőt ad a további sikerekhez.
Úgy érzi, hogy segítségre van szüksége?
Forduljon hozzánk bizalommal, és kérjen időpontot rendelőnkbe.
klinikai szakpszichológus jelölt, képzésben lévő család- és párterapeuta, autogén tréning gyakorlatvezető
