A kognitív viselkedésterápia, KVT, vagy CBT (rövidítve CBT- az angol Cognitive Behavioral Therapy kifejezés alapján) egy strukturált, időhatáros, tudományos bizonyítékokon alapuló, cél- és problémaorientált pszichoterápiás módszer. A módszer elméleti alapjait Aaron Beck amerikai neurológus és pszichoterapeuta kezdte el kidolgozni az 1960-as években. Beck elmélete szerint az emberek magatartását és érzelmi reakcióit meghatározza az, ahogyan az adott egyén a világról, önmagáról és a jövőről gondolkozik, hogy milyen hiedelmekkel rendelkezik. Emiatt ugyanaz az esemény teljesen eltérő jelentéssel bírhat a különböző emberek számára, hisz mindenki sajátos gondolkodási világgal jellemezhető, az érzelmi vagy viselkedéses reakciókat pedig a jelentés határozza meg.
A kognitív viselkedésterápiás módszer tehát a gondolkodási sajátosságokat, vagy úgymond hibákat is magába rejtő pszichés zavarok tanulmányozásából és megismeréséből fejlődött ki.
Gondolkodási torzítások hatnak érzelmeinkre
Az információfeldolgozás során az embereket számos előfeltételezés befolyásolja, amik gyakran teljesen automatikusan, tudatos kontroll nélkül lépnek működésbe. Intenzív érzelmi állapotokban az információk feldolgozása még könnyebben jut erre a sorsra, mivel ilyenkor különféle szubjektív viszonyulások, félreértelmezések, és úgynevezett „gondolkodási torzítások” lépnek fel a gondolkodás folyamatában. Az így végbemenő információfeldolgozási zavar és téves jelentésadás pedig kifejti a hatását érzelmeinkre, hangulatunkra és viselkedéses reakcióinkra is. Így jöhet létre egy ördögi kör.
A kognitív modell értelmében a különféle mentális zavarok és pszichés nehézségek is elsősorban információfeldolgozási problémákon alapulnak, amelyek következményeként érzelmi vagy hangulati zavarok jelentkezhetnek, melyben fontos szerepük van a viselkedéses tényezőknek és a fiziológiai reakcióknak is.
Tudattalan hiedelmek, sémák torzítják gondolkodásunkat
A kognitív viselkedésterápia elsősorban a jelenre és a jövőre fókuszál, azonban tévhit az, hogy egyáltalán ne foglalkozna a múlttal! Mint a fenti modellből is látszik, az érzelmeket és a viselkedést alapvetően meghatározza az, ahogyan az ember a világról gondolkozik, hogy milyen mélyben rejlő – részben a születési családból hozott – hiedelmekkel rendelkezik. Az információfeldolgozás során jelentkező zavart és torzításokat ezek a legtöbbször tudattalan hiedelmek és gondolkodási sémák befolyásolják, amelyek a személyiségfejlődés során, a gyermekkori tapasztalatok alapján alakulnak ki, és egykor az alkalmazkodást szolgálták. A problémák fenntartásáért ezek a hiedelmek és sémák a felelősek, vagyis a terápia során a múlt a problémák kialakulásának megértése miatt fontos. A hangsúly a problémák fennmaradását és fenntartását segítő folyamatokon, azok megértésén és megváltoztatásán van.
Ha változik a gondolkodás, változik a viselkedés
A kognitív viselkedésterápia tehát az aktuális problémákat célozza a diszfunkcionális gondolkodást kialakító félreértelmezések és torzítások felismerése, a reálisabb helyzetértelmezés kialakítása és a viselkedés megváltoztatása révén. Ugyanis, ha a diszfunkcionális gondolkodást képesek vagyunk megváltoztatni, akkor a szorosan összefüggő rendszer révén kedvező irányú változás áll be a hangulatban és a magatartásban is. A nem megfelelő hiedelmek megváltoztatása segíti a hatékonyabb információfeldolgozást és helyes értelmezést, ezáltal segít uralkodni a kellemetlen érzelmi reakciókon, például a depresszión és a szorongáson is.
Tanulási folyamat
A terápia egyfajta tanulási folyamat, ami során a kognitív technikák, gondolkodási hibák és nem megfelelő hiedelmek megváltoztatása mellett viselkedésmódosító technikák elsajátítása zajlik. A készségtanulás rendszeres gyakorlás és házi feladatok révén valósul meg. A cél az, hogy a kliens a terápia során megtanulja felismerni, értékelni és megválaszolni a negatív gondolatait és gondolkodási hibáit egy reálisabb látásmód kialakítása érdekében. A terápia során az adaptívabb készségek kialakítása mellett hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a jövőben a kliens önállóan is képes legyen megbirkózni a nehézségeivel, felkészüljön a várható nehézségekre, annak érdekében, hogy az elért eredmények tartósan fennmaradjanak. Továbbá a terápia fókuszát képezi a megküzdőképesség és problémamegoldó képesség fejlesztése is.
Házi feladatokat is kell megoldani
A terápia mindig egy egyénre szabott, strukturált terv alapján, meghatározott menet szerint zajlik – természetesen rugalmasan figyelembe véve a kliens egyéni szükségleteit is. Egyéni és csoportos formában is alkalmazzák. Az egyéni terápia hossza egyén és problémafüggő, de általánosságban 10-20 alkalom, ami heti egy-két alkalom keretében valósul meg. Az egyéni ülések ötven percesek, amik során a terapeuta és a kliens egyenrangú viszonyban, közösen és aktívan dolgozik a problémák megértésén és az új stratégiák kidolgozásán. Az ülések között a kliens házi feladatokat készít, melyek célja a problémák kialakulásának és megjelenésének a megfigyelése, vagy az új problémamegoldó stratégiák kipróbálása, az új készségek gyakorlatban történő elsajátítása.
A CBT önállóan, és más módszerekkel kombinálva is hatékonyan alkalmazható, tudományos bizonyítékokon alapuló terápiás módszer.
Különösen hatásos az alábbi zavarok és nehézségek esetén:
depresszió, hangulatingadozások, szorongásos nehézségek, pánik rosszullétek, impulzuskontroll- zavarok, evészavarok, fóbiák, alvászavarok, kapcsolati problémák
A módszer nem javallott akut pszichotikus állapot, súlyos demencia, tudatzavarok, mentális retardáció esetén, és olyan további állapotokban, amikor a pszichoterápia általános javallatai egyébként sem állnak fenn.
A cikk szerzője: Dudás Lilla, klinikai szakpszichológus
Jelentkezés terápiára: https://soulwell.hu/idopontkeres/
Felhasznált irodalom:
Perczel Forintos D., Mórotz K. (szerk.): Kognitív viselkedésterápia. Medicina, Budapest, 2009.
Unoka Zs. és mtsai. (2012): A pszichoterápia alapjai. Semmelweis Kiadó, Budapest.
