A gyermekek folyamatosan változnak, az újonnan tanultak és tapasztaltak fényében fejlődnek, formálódik személyiségük. Ha ez a természetes fejlődési folyamat elakadhat, érdemes gyermekpszichológus segítségét kérni. Így biztosítható, hogy a megfelelő módszerek (szülőkonzultáció, terápia, fejlesztés stb.) alkalmazásával a gyermek fejlődése biztosított legyen.
Mikor érdemes gyermekpszichológushoz fordulni?
Gyermekkorban ez az elakadás számos formában mutathatja meg magát. Az alábbiakban (a teljesség igénye nélkül) néhány olyan gyakori jelenség, amelyek jelentkezése esetén érdemes szakember segítségét kérni.
Gyakori jelek gyermekkorban:
- agresszív viselkedés
- magatartási zavarok
- hangulati problémák
- túlzott szorongás (pl. elalváskor vagy elváláskor, teljesítményhelyzetekben, új helyzetekben)
- impulzivitás
- hiperaktivitás
- kortárskapcsolatok alakításának zavara vagy beilleszkedési nehézségek
- tanulási nehézségek, teljesítménnyel kapcsolatos problémák
- pszichés eredetű testi tünetek (pl. szervi okkal nem magyarázható hasfájás, hányinger, fejfájás)
- alvászavarok
- táplálkozási zavarok, testképzavar
- bepisilés, bekakilás (ha a korábban kialakult szobatisztaság ellenére visszaesés tapasztalható, vagy ha az ürítési funkció szabályozásának kialakulása elmarad)
- tikkelés, körömrágás
- önsértések, vagy pl. gyakori balesetezés
Gyermekek esetében a pszichés problémák talaján kialakuló tünetek mindig függnek a gyermek életkorától, a gyermek személyiségétől és a gyermeket körülvevő környezettől is.
Számos olyan tünet van, amik a fejlődés természetes velejárói, ezáltal átmeneti jellegűek. Ilyen esetekben a tünetek megfelelő kezeléséhez sokszor elegendő a szülővel folytatott konzultáció. Azonban ha a tünetek hosszan fennállnak, vagy akadályozzák a gyermeket a mindennapi életvitelében, esetlegesen zavarják is őt, akkor elengedhetetlen a gyermek megfelelő terápiás kezelése.
A kisebb gyermekek még nehezebben tudják megfogalmazni a számukra nehézségeket okozó tényezőket, sokszor ők maguk látszólag nem is érzékelik a problémát vagy tünetet, hanem az a környezetüknek (szülők, rokonok, pedagógusok, gyermekorvos, stb.) tűnik fel. Ezért ebben az esetben nagyobb hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való munkára.
A pszichológussal való első találkozás
Első alkalommal általában csak a szülővel/szülőkkel találkozunk. Ezen az úgynevezett első interjún a gyermekpszichológus célzott kérdések mentén feltárja a gyermek esetében mutatkozó nehézségeket, emellett a gyermek teljes élet- és fejlődéstörténetét is átbeszéli a szülővel.
A pszichodiagnosztikai fázis
Ezt követi az úgynevezett pszichodiagnosztikai fázis, ami során a gyermekpszichológus már a gyermekkel dolgozik, és különféle pszichológiai eszközök és módszerek segítségével igyekszik feltárni a tünetek mögött meghúzó háttérmechanizmusokat és problematikát. Mindehhez különféle teszteket (pl. játékdiagnosztika, személyiségtesztek, rajztesztek, neuropszichológiai tesztek, teljesítménytesztek, kérdőívek, stb.) és a megfigyelés eszközét használja. Iskolás korban a problémák feltárásában már egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyermekkel való beszélgetés is. A megfelelő és szükséges tesztek kiválasztása mindig a gyermek életkorától és a hozott probléma jellegétől függ.
A pszichodiagnosztikai fázis során a szakember bepillantást nyer a gyermek belső élményvilágába, ezáltal képes lesz arra, hogy jobban megértse a gyermeket és problémáit. Ez a fázis általában 2-4 alkalmat ölel fel. A teszteredményeket a pszichológus értékeli, értelmezi és összegzi. Az eredményeket egy ismételt szülőkonzultáció keretében visszajelzi a szülőnek/szülőknek, így közösen gondolkodva megérthetik a hozott probléma hátterét. A konzultáció keretében lehetőség nyílik a problémák megoldásához vezető út kijelölésére, a további együttműködés kereteinek átbeszélésére, a kitűzött terápiás cél meghatározására és a szóbeli terápiás szerződés megkötésére.
Szülőkonzultáció és nevelési tanácsadás
Bizonyos esetekben a gyermeknek aktuálisan nincs szüksége terápiára, mivel az esetében tapasztalható nehézségek megfelelően korrigálhatóak szülőkonzultáció keretében. Ebben az esetben a szülővel folytatott konzultáció, nevelési tanácsadás, az adott élethelyzet és annak hatásainak átbeszélése, a szülővel való közös gondolkodás révén megszüntethetőek a gyermek tünetei. Szülőkonzultáció során a gyermekpszichológus konkrét és nehézséget okozó helyzeteket beszél át a szülővel/szülőkkel, és közösen alternatív reakciómódokat dolgoznak ki.
A gyermekterápia menete és céljai
Más esetekben a gyermekpszichológus a szülővel/szülőkkel közösen azt a döntést hozza meg, hogy szükséges a gyermek terápiás megsegítése is. A terápia hossza és jellege mindig az adott gyermek életkorától, a hozott problémák jellegétől, és a választott terápiás módszertől függ. Fontos, hogy a terápia célja nem a tünetek elhagyása, hanem az azok hátterében álló kiváltó és fenntartó okok megszüntetése és feloldása, ugyanis csak így lehet tartós változást elérni.
A gyermekterápia során a gyermekek egy elfogadó, biztonságos légkörben játékon, rajzon keresztül jelenítik meg a bennük lévő konfliktusokat, vágyakat, szorongásokat, s a pszichológus a folyamatban segít a hatékonyabb megküzdési módszerek kialakításában. Ezzel együtt a gyermekterápiás folyamat során is gyakori szülőkonzultációkra kerül sor, a szülővel közösen gondolkodva történik a gyermek gyógyítása.
Mennyi ideig tart a terápia?
A terápia hossza változó, függ a tünettől és a háttérben álló tényezőktől. 10-15 alkalomtól akár néhány évig is tarthat. A terápia célja a gyermek fejlődésében álló akadály elgördítése, hogy a gyermeki fejlődés haladhasson tovább a természetes útján. A terápiától csökkenhetnek vagy megszűnhetnek a gyermek tünetei, nőhet a gyermek önbizalma, megküzdési képessége, javulhat a szülőkkel való kapcsolata.
Úgy érzi, hogy segítségre van szüksége?
Forduljon hozzánk bizalommal, és kérjen időpontot rendelőnkbe.
