Bár a figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarról, az ADHD ismerete és a vele kapcsolatos tudás hazánkban széles körben hatalmas változáson ment keresztül, mégis még mindig számos stigma kíséri a tünettel együtt élő gyermekeket és családokat. A köztudatba bekerült új – hiányos – ismeretanyag még mindig sok tévhit, félreértelmezés alapja. Az egyik legfőbb tévhit még mindig az, hogy sokan azt hiszik, beleértve pedagógusokat, családtagokat, rokonokat is, hogy az ADHD nem fejlődési rendellenesség, hanem szülői nevelési hiba. Ezzel akaratlanul is erősítik az érintett családokban kialakult stresszt és negatív önértékelést, ezzel pedig a kezelés eredményességét csökkentik. Ezért is lenne fontos rendet tenni a fejekben, és tisztázni, hogyan is alakul ki az ADHD, mi a neurobiológiai háttere, és hogyan kezelhető.
A genetikai tényezők meghatározóak
Az ADHD-t kiváltó specifikus tényezők jelenleg még nem egyértelműek. A rendelkezésre álló adatok szerint kialakulásában elsősorban genetikai tényezők játszanak szerepet, a környezeti hatások szerepe jóval kisebb. Az agyi strukturális elváltozások szerepét strukturális és funkcionális képalkotó eljárások és elektrofiziológiai vizsgálatok igazolták. A neurotranszmitterek (agyi ingerületátvivő anyagok) közül a dopamin (jutalmazó) és a noradrenalin (hangulatszabályozó) rendszer eltérő szintje körvonalazódott.
Érdekesség a nemi megoszlás, amíg gyermekkorban háromszor több fiúnál – az orvoshoz fordulók csoportján belül hatszor több –, mint lánynál találtak ADHD tünetet, felnőttkorban kiegyenlítettebb az arány. Ennek egyik oka lehet az, hogy a fiúk tünetei zavaróbbak a környezet számára viszont felnőttkorban a nők a másodlagos tünetek kialakulása miatt – például szorongás, depresszió – gyakrabban kérnek pszichiátriai segítséget. Protektív tényezőként a magasabb intellektust hangsúlyozzák a szakemberek, ami a kockázati tényezők megléte mellett az ADHD kialakulását csökkenti.
Fontos a szülő és a szakember együttműködése
Amikor egy gyermeknél felmerül az ADHD, a hiperaktivitás és figyelemzavar tünetegyüttese a szülők gyakran tanácstalanok, hogy melyik kezelés a megfelelő gyermekük számára hiszen az ADHD kezelésére vonatkozóan több lehetőség létezik. Az, hogy az egyes családoknál melyik működik a legjobban, a gyermektől, a családtól és az ADHD típusától is függ. A kezelés kiválasztása akkor lesz sikeres, ha a szülők a szakemberekkel komplexen beszélik át a lehetőségeket. A komplexitás kétoldalú: a szülőnek megfelelő és hiteles ismeretekkel kell bírnia a kezeléseket illetően, a szakembernek pedig a gyermekre vonatkozóan széleskörűen kell tájékozódnia: az óvodai, iskolai élethelyzeteket, testvéri kapcsolatot, a családdinamikai helyzetet is ismernie kell, hogy a legmegfelelőbb kezelést javasolhassa.
Mi lehet hatékony kezelés?
Az ADHD kezelésében a gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelés, valamint ezek kombinációja egyarát alkalmazható. A meglevő ajánlások szerint az ADHD kezelésére hatéves kor alatt, illetve az enyhe és középsúlyos tünetek, illetve enyhe vagy középsúlyos károsodás esetében a nem-gyógyszeres terápia az elsőként választandó, ami a gyermekek, szülők és pedagógusok felvilágosítását, edukációját, illetve viselkedésterápiát, pszichoterápiát jelent. Olyan esetekben pedig, ahol az ADHD középsúlyos tünetei, illetve a középsúlyos károsodás nem javul a nem-gyógyszeres kezelésre, vagy súlyos tünetekkel, károsodással jár az ADHD, a gyógyszeres kezelés ajánlott, a nem-gyógyszeres kezeléssel kombinálva (komplex terápia).
A kezelést minden esetben az ADHD diagnózisú személy korának, élethelyzetének és igényeinek megfelelően kell megválasztani. A legtöbb ADHD diagnózisú gyermeknél és felnőttnél sok területen található nehézség, így ideális esetben a kezelés is „multimodális” eszközöket igényel. Számos tényező befolyásolja a kezelés sikerességét, mint például a szülők és pedagógusok hozzáállása a terápiához, vagy a beteg élethelyzete.
A jutalmazás, vagy a büntetés segít-e jobban?
A viselkedésterápia – beleértve a szülők edukációját – célja a pozitív viselkedés megtanulása és/vagy megerősítése, valamint a nem kívánt viselkedés megszüntetése. A legtöbb szülő természetesen naponta is alkalmazza úgy, hogy nem is tud róla mégis a viselkedésterápia akkor lesz sikeres, ha tisztában vagyunk elméletével és szabályainak megfelelő alkalmazásával. Lépéseit tekintve elsőként a magatartás elemeit határozzuk meg, második lépésként ez elemeket kétfelé soroljuk: kívánatos és nemkívánatos kategóriába, a harmadik lépésben pedig megvizsgáljuk a nem kívánatos viselkedések az előzményeiet és következményeiet (inger-magatartás-következmény).
A kívánatos viselkedés megerősítésének egyik módja, ha jutalmazzuk minden esetben ezért a gyermeket, illetve ezzel párhuzamosan megváltoztatjuk a környezeti tényezőket. Szintén figyelnünk kell arra, hogyan jutalmazzuk a jó magatartást, milyen jutalmazó rendszer kidolgozása lesz eredményes, de ismernünk kell az ADHD-s gyermek motivációjára vonatkozó nehezítettségeket is.
A nemkívánatos magatartás büntetése a visszatérő viselkedészavart nem oldja meg, viszont hosszú távon a gyermek személyiségfejlődésére negatív hatással lehet, sőt a gyermek másodlagos tüneteket is produkálhat, ami már nem az ADHD oka, hanem következménye.
Összességében a viselkedésterápia bizonyítottan segít az ADHD-s érzelmi nehézségei által okozott problémák javításában.
Amit a gyógyszeres kezelésről tudni érdemes
Az ADHD kezelésére használt gyógyszerek eredményességét randomizált, placebo kontrollált vizsgálatok igazolták, hatását számos, nemzetközi, longitudinális vizsgálat, kutatás, évtizedekre visszamenőleg alátámasztotta. A gyógyszeres kezelés lényege, hogy normalizálni képes az agy frontális lebenyében a neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok) mennyiségét.
Fontos, hogy az orvos részletesen elmagyarázza a gyógyszeres kezelés előnyeit, hatékonyságát, tudományos hátterét. A gyógyszer körül számos tévhit kering az interneten, ezért a szülőknek javasolt, hogy inkább megfelelő szakembernél tájékozódjanak. Magyarországon eddig két gyógyszer került engedélyezésre az ADHD kezelésében: a stimuláns típusú metilfenidát (Ritalin), amelynek van hagyományos és nyújtott hatású változata, valamint a nem-stimuláns típusú atomoxetin (Strattera illetve Bitinex).
A pszichostimuláns metilfenidát adását célszerű úgy időzíteni, hogy hatása egybeessen a legnagyobb szellemi, magatartási és szociális nehézségekkel és javasolt a pedagógus visszajelzését is kérni a tünetek észlelésére vonatkozóan. A kezelést alacsony adagokkal érdemes kezdeni és orvosi felülvizsgálaton értékelni az eredményeket. Ha a tünetek nem javulnak a dózis beállítása után egy hónappal a kezelést meg kell szüntetni. A terápia alatt mellékhatások is jelentkezhetnek, ez esetben a dózis csökkentése megfontolandó. Magyarországon jelenleg a rövid és hosszú hatású metilfenidát érhető el (Ritalin, Ritalin LA) . A hosszú hatású készítmény hatása 8-10 óra, míg a rövid hatásidőtartama 4-6 óra. Iskolai szünetek idejére ajánlatos a terápiát megszakítani.
A nem stimuláns- Atomoxetine hatékonyságát és biztonságosságát szintén randomizált, duplavak placebo kontrollált vizsgálatok igazolják rövid és hosszú távú hatását az életmínőségre, az adaptív funkciókra, az iskolai viselkedésre vonatkozóan. Hatása pár hét alatt alakul ki.
A gyógyszeres terápia megkezdése előtt a szülők részletes tájékoztatása szükséges, majd írásos beleegyezésük. A folyamatos orvosi kontroll és utánkövetés pedig rendkívül fontos.
Az érvényes irányelvek szerint gyógyszeres kezelés 6 évnél fiatalabb gyermeknél nem javasolt.
Ha Ön, gyermeke, vagy más családtagja érintett ADHD-ban, szakembereinkhez itt tud időpontot kérni.
A jelentkezés menete:
1
Töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat, amit az alábbi gombra kattintva érhet el. Az űrlap kitöltése nem jár semmilyen kötelezettséggel.
2
Az űrlap elküldése után egy rövid kérdőívet küldünk e-mailben. Annak visszaküldése után hamarosan jelentkezünk telefonon és egyeztetünk Önnel megfelelő időpontot a kollégánkkal való személyes vagy online találkozásra.
3
Az első találkozás során a problémáról és a módszerről besélgetsünk, célunk, hogy a 2-3. alkalom végére megkössük azt a „szerződést”, ami mentén a közös munka során a változásokért dolgozunk és amelyben az idői keretekben is magállapodunk.
