Mit gondolunk arról az emberről, aki ittasan beül az autóba? A vélemények sokfélék, de általában negatívak: alkoholista, felelőtlen, agresszív, másokat veszélyeztető és hasonlók. Az alkoholfogyasztásnak és az ittas járművezetésnek azonban sok aspektusa van. Magyarországon a törvény szerint a járművezetéshez megengedett véralkoholszint 0‰. 0,5‰ alatt szabálysértésnek számít, amiért pénzbírság és az ittasság mértékének megfelelően 6-11 büntetőpont jár. Efelett bűncselekmény, amiért bevonják a jogosítványt.
A jogalkotó nem tesz különbséget a járművezető motivációi között. Megegyező alkoholszinttel ugyanúgy szankcionálja azt, aki egy esti alkoholfogyasztás után közvetlenül autóba ül, mint azt, aki a vezetés előtt aludt, lezuhanyozott, megreggelizett, nem érzi az alkohol hatását, úgy gondolja, hogy már kiürült a szervezetéből.
De tényleg: mennyi ideig tart, amíg az alkohol kiürül?
Honnan lehet tudni? Amikor már nem érzem a hatását, akkor már kiürült? Sajnos, a szubjektív érzés itt nem elég. Ittas vezetőkkel való munkám során mindenkitől megkérdezem, hogy amikor az autóba ült, érezte-e, hogy ittas. Sokan mondják még 2‰ feletti véralkohol-szinttel is, hogy nem érezték az alkohol hatását, vagy csak olyan enyhe mértékben, hogy úgy gondolták, hogy az az autóvezetési képességeiket nem befolyásolja. Tehát a szubjektív érzés nem mérvadó. Hogyan is lehetne, hiszen, biztosan mindenki tapasztalta már egy bizonyos alkoholmennyiség elfogyasztása után, hogy meg sem érzi, miközben ugyanennyi máskor már a fejébe száll, de fordítva is: ez most nagyon fejbevágta, miközben ugyanez a mennyiség máskor meg sem kottyan.
Jobban bírjuk, ha fittebbek vagyunk?
A szubjektív érzés, azaz, hogy egy adott mennyiségű alkohol elfogyasztása után mennyire érezzük magunkat ittasnak, függ a fizikai, a pszichés és a szellemi állapotunktól. Általában igaz az, hogy ha ezen a három területen fittebbek vagyunk, akkor jobban bírjuk, míg ha fáradtabbak vagyunk, akkor hamarabb érezzük a képességeinket és az éberségünket negatív irányba befolyásoló hatást. Az alkohol emellett oldja a gátlásokat, tehát sem az érzéseinkre, sem az ítélőképességünkre nem hagyatkozhatunk. Aki biztosra akar menni, csak a matekra, vagy a lebomlás-kalkulátor weboldalakra, appokra számíthat. Az egyszerűbb számolás szerint a szondával mért értékből 0,15‰-et kell levonni óránként, és megkapjuk a kiürülés idejét. A kereskedelemben kapható szondák azonban nem feltétlenül megbízhatóak. Ha egy kalkulátor-appba be tudjuk írni, hogy mit és mennyit ittunk, akkor megbízhatóbb eredményt kapunk arról, hogy mikor ülhetünk nyugodtan autóba.
Hogyan reagál a szervezetünk?
A szubjektíven (érzés) és az objektíven (mennyiség) kívül egy harmadik szinten is vizsgáljuk az ittasságot, mégpedig hogy hogyan hat az alkohol a szervezetre. Az alkohol a fogyasztást követően a patkóbélből szívódik fel és kb. 20 perc elteltével éri el maximális koncentrációját a vérben. A vérrel minden szervünkhöz eljut. A látótér beszűkül, a pupilla szűkül, a távolság és sebesség becslése romlik, a mozgáskoordináció, a reflex, a reakcióidő, a figyelem romlik, a kockázatvállalási hajlandóság ezzel szemben nő. Az agyban az érzékszervi információkra, a gondolkodásra, az izmok mozgatására, az emlékezetre, az érzelmekre, a finom mozgások összehangolására, túlzott mennyiségben pedig a légzést, a szívritmust és az öntudatot szabályozó agytörzsre is hatással van. Ahhoz, hogy a felsorolt képességek mérhetően romoljanak, nem is kell olyan sokat inni.
Kóma és halál is lehet a következmény
Saját kutatásomhoz végzett vizsgálatban a fentiekből a reflexet, a reakcióidőt, a figyelem-koncentrációt, illetve a közérzetet és az egyensúlytartást mértem 1‰-es alkoholszintnél a józan állapotban mért alapértékekkel összehasonlítva. Miközben a résztvevők majdnem mindegyike arról számolt be, hogy semmiféle közérzeti-, vagy képességromlást nem érez, a mért képességek mindegyike romlott, volt olyan, amelyik jelentős mértékben. A felsorolt képességekre szükség van az autóvezetésnél. 1‰-es alkoholszinthez egy 80 kg-os férfinak kb. 3 doboz sört, 5 pohár bort, vagy 1,75 dl röviditalt, egy 60 kg-os nőnek 2 doboz sört, 3,3 dl bort, vagy 1 dl röviditalt kell meginnia. Egy buliban, nyári bográcsozáson, baráti összejövetelen nem nehéz ennél többet inni. Kétségtelen, hogy jó érzéseket is okoz, hiszen ellazít, sokunknak van olyan ismerőse, aki alkohol hatására lesz jó fej. Ez azonban csak kisebb mennyiségre igaz, 0,8‰ felett már a káros hatások kerülnek túlsúlyba. 4-5‰-nél kóma és halál is lehet a következmény.
Józanul soha nem vezetnék ittasan….
Ittas vezetők utánképzési csoportjaiban sokszor hangzik el az a gondolat, hogy „Józanul soha nem vezetnék ittasan”. Mégis, mi az, ami miatt van, aki alkohol hatása alatt volánhoz ül? Már volt róla szó, hogy az alkohol tudatmódosító szer, a vezetés szempontjából releváns tényezők között a gátlások oldásán és a kockázatvállalás növelésén túl van még egy fontos szempont: a tervezés. Alkohol hatása alatt háttérbe szorul a programok és elvek szintjén történő önszabályozás és előtérbe kerülnek a spontán döntések, cselekedetek. Fontos az, hogy ismerjük magunkat abból a szempontból, hogy nálunk mit okoz az alkohol, mit erősít fel, mit nyom el, illetve, hogy miket teszünk meg, amit józanul nem. Aki előre megtervezi és megszervezi, hogy egy buli után ne vezessen, annak nagyobb esélye van arra, hogy ezt meg is valósítsa, mint annak, aki józanul sem gondol előre erre. Sajnos, azonban a spontaneitás előtérbe kerülésével ennek a tervezésnek is megvannak a buktatói.
Ki fog nagyobb eséllyel ittasan vezetni?
Mondhatjuk-e azt, hogy az ittasan vezetők felelőtlenebbek, mint mások? Nem feltétlenül. Az ittas vezetők utánképzési csoportjaiban minden társadalmi rétegből, szakmából, nemből és életkorból vannak résztvevők. Előfordul, hogy a legcsendesebb személy esete az, ami a többiekre a legnagyobb hatást teszi. Az ittas vezetés okát elsősorban az alkoholfogyasztási szokásokban érdemes keresni. Thomas Wittig német pszichológus kutatása a vizsgált személyek józan állapotban mért kockázatvállalási szintjében nem talált különbséget ittasan vezetők és nem vezetők között. Nagy különbség volt azonban az egy alkalommal megivott alkohol mennyisége között az ittas vezetők „javára”, illetve akik ittasan vezetnek, azok sokkal fiatalabbak voltak az első lerészegedés idején, mint akik nem vezetnek ittasan.
Rátanulunk?
Egy német szociológus, Heinrich Popitz elmélete szerint a normaszegés a szankciók elmaradásának, valamint a társadalom magas státuszú tagjaihoz való igazodásnak az eredménye. Egon Stephan, a Kölni Egyetem tanszékvezető pszichológiaprofesszora igazolta, hogy az ittas vezetés esetében egyik tényezőnek sincs jelentősége, tehát nem befolyásolja sem a büntetésről való tudás, sem az, hogy hányan és kik teszik még. Fontos szerepe van az ittas vezetésben az ún. rátanulásnak. Az első alkalommal még általában nagy az óvatosság, rövid távot tesz meg, a „kertek alatt” közlekedik, betartja a szabályokat, mindent elkövet, hogy ne legyen feltűnő. Ha szerencsésen hazaér, az pozitív visszajelzésként hat és megerősíti a viselkedést. A következő alkalommal már az ittas állapot figyelmen kívül hagyása mellett ott egy plusz érv, miszerint a múltkor is sikerült, tehát „megy ez nekem”. Ezután egyre gyakrabban és egyre óvatlanabb módon fordul elő az ittas vezetés, az illető megtanulta, hogy megteheti, a szankciók elmaradását pedig saját képességeinek tulajdonítja.
Önismerettel az ittas vezetés ellen
Mi jelenthet akkor visszatartó erőt? Nem lehet eléggé hangsúlyozni a nevelés fontosságát. Hiszen vannak, akik fogyasztanak alkoholt, mégsem ülnek be ittasan a volán mögé. Rájuk általában jellemző az, hogy kevesebbet isznak, emellett az ittas vezetést tabuként kezelik, ami szintén védőfaktorként szolgál.
Senkit nem akarok az alkoholfogyasztásról lebeszélni. Az alkohol a legrégebbi idők óta hozzátartozik az emberi civilizációhoz, összejöveteleken is hamar előkerül. Az alkoholt sokáig használták gyógyításra, emellett számos pozitív tulajdonsága is van. Ahhoz, hogy az ittas vezetés veszélyét elkerüljük, fontos a jó önismeret és a mértéktartás.
Mit tehetünk akkor, ha a fentieket olvasva valamelyik pontnál magunkra ismertünk? Esetleg előfordult már, hogy nem törődtünk azzal, hogy vezetés előtt alkoholt fogyasztottunk, és most döbbentünk rá, hogy ebből baj is lehet, de nem tudjuk, milyen stratégiák vannak ennek kiküszöbölésére? Vagy velünk még nem fordult ugyan elő, de vannak ismerőseink, akik rendszeresen vezetnek ittasan, talán olyan is van, akinek bevonták a jogosítványát, és jó lenne segítséget kapni a megelőzéshez? Netán nem vagyunk biztosak abban, hogy buli után eleget vártunk-e a vezetéssel? Sok mindenről nem is volt szó a fentiekben: segít-e az evés, az alvás, a kávé, a kóla, az energiaital, a zuhany, a tej? Hogyan változtathatunk / kell-e változtatnunk a gondolkodásunkon, a szokásainkon, a viselkedésünkön? A kognitív-, illetve viselkedésterápiás szemléletű egyéni, vagy csoportos foglalkozások segíthetnek a rosszul berögződött gondolkodási és viselkedési minták megváltoztatásában, és ezáltal az ittas vezetésnek és következményeinek megelőzésében.
