De mik is azok a szempontok, melyekre az iskolaérettség kapcsán fontos figyelmet fordítani, illetve mit lehet tenni akkor, ha gyermeküket még nem gondolják késznek az iskolára, de életkora alapján tankötelessé válik?
A kérdés aktualitását az adja, hogy a szülőknek január 1 és január 18 között van lehetősége kérvényezni gyermekük további egy év óvodai nevelését. Azaz, jelenleg az Oktatási Hivatal dönt a benyújtott kérelem és mellékelt indoklások, vélemények tanulmányozása után arról, hogy a gyermek az iskolában vagy az óvodában kezdje meg a következő tanévet. Az alábbi linken ezzel kapcsolatban minden fontos információt megtalálnak:
Mik azok a területek, amelyeket figyelhetünk?
Testi fejlettség, grafomotoros fejlettség
Az első terület a gyermek testi fejlettsége/mozgás- és grafomotorikus fejlettsége. A testi fejlettségbe egészen praktikus szempontok tartoznak: elbírja-e az iskolatáskát, kilát-e a padból, kialakult-e, hogy jobb vagy bal kezes stb. A finom- és a grafomotorikus területek fejlettsége pedig elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gyermek különösebb erőfeszítés nélkül tudjon ceruzát fogni, az írást megtanulni és füzetbe írni. Ezeknek a finommozgásoknak az alapjai a nagymozgások, így amennyiben ezen a területen eltéréseket tapasztalnak érdemes lehet konzultálni hozzáértő szakemberrel. Erre utalhat a rendezetlen mozgás, izgés-mozgás vagy túlzott óvatosság mozgás közben, egyensúlybéli bizonytalanságok, sok esés, furcsa ceruzafogás, rajzolás kerülése.
Érzelmi és szociális fejlettség
A második fontos terület a gyermekek érzelmi és szociális fejlettsége. Ebben a területben benne foglaltatik a gyermek kíváncsisága, érdeklődése az iskola iránt és a képesség, hogy felismerje, ha feladathelyzetben van. A motiváció és a motiválhatóság is szempont, hogy a feladatot legjobb tudása szerint végezze el. Emellett szükséges, hogy bizonyos szinten képes legyen tűrni a monotóniát és önállóan is tudjon dolgozni. Az érzelmi- és szociális fejlettségbe tartozik továbbá a társakkal és felnőttekkel való együttműködési képesség is: be tudja tartani a szabályokat és tud a többi gyerekkel játszani/dolgozni. Annak érdekében, hogy az iskolai környezetben jól érezze magát egy gyermek elengedhetetlen, hogy tudjon kapcsolódni kortársaival és a tanítókkal. Ennek egyik alapja, hogy képes leválni a szülőtől és az iskolai feladataival és játékkal foglalkozni. Előfordul, hogy az óvodába boldogan járó gyermek ismeretlen helyzetben visszahúzódóbb, vagy nehezebben válik le a szülőktől, ami teljesen természetes.
Kognitív képességek
A harmadik terület a kognitív képességek fejlettsége. Ebbe a kategóriába az észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet, gondolkodás és beszéd/nyelvi képességek tartoznak. Ezek bizonyos szintű fejlettsége mellett elképzelhetetlen a tanulási folyamat. A gyermekeknek képesnek kell lenniük tartósan egy feladatra figyelniük (ez a tartós figyelem azonban nem 45 perc, hanem eleinte 10-15 perc). Emlékezet területén figyelmet lehet fordítani arra, hogy megtanul-e a gyermek egy óvodai mondókát vagy verset? Tud-e tájékozódni a számok világában (10-es számkörön belül), érti-e, hogy mi a kevesebb, több? A beszéd területén pedig arra lehet kitérni, hogy amennyiben nem tiszta a gyermek beszéde, mutat-e tisztuló tendenciát?
Ez a felsorolás persze nem azt jelenti, hogy ha már egy területen eltérést tapasztalnak, akkor a gyermekük nem iskolaérett. Az iskolaérettség összetett szempontok értékeléséből jön létre. A gyermekek fejlődése pedig szintén komplex folyamat, mely januártól szeptemberig nagy utakat járhat be. Azonban, ha egy- vagy több területen eltérést tapasztalnak, akkor lehetőségük van szeptemberig az óvodapedagógussal vagy egyéb szakemberekkel konzultálva megtámogatni ezeket a területeket.