A jelenlegi törvények alapján azok a gyermekek tankötelesek, akik augusztus 31. napjáig a hatodik életévüket betöltik. Indokolt esetben a gyermek a szülő kérelmére és az Oktatási Hivatal ezt támogató döntése alapján további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt.

De mik is azok a szempontok, melyekre az iskolaérettség kapcsán fontos figyelmet fordítani, illetve mit lehet tenni akkor, ha gyermeküket még nem gondolják késznek az iskolára, de életkora alapján tankötelessé válik? 

A kérdés aktualitását az adja, hogy a szülőknek január 1 és január 18 között van lehetősége kérvényezni gyermekük további egy év óvodai nevelését. Azaz, jelenleg az Oktatási Hivatal dönt a benyújtott kérelem és mellékelt indoklások, vélemények tanulmányozása után arról, hogy a gyermek az iskolában vagy az óvodában kezdje meg a következő tanévet. Az alábbi linken ezzel kapcsolatban minden fontos információt megtalálnak:

Mik azok a területek, amelyeket figyelhetünk?

 

Testi fejlettség, grafomotoros fejlettség

Az első terület a gyermek testi fejlettsége/mozgás- és grafomotorikus fejlettsége. A testi fejlettségbe egészen praktikus szempontok tartoznak: elbírja-e az iskolatáskát, kilát-e a padból, kialakult-e, hogy jobb vagy bal kezes stb. A finom- és a grafomotorikus területek fejlettsége pedig elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gyermek különösebb erőfeszítés nélkül tudjon ceruzát fogni, az írást megtanulni és füzetbe írni. Ezeknek a finommozgásoknak az alapjai a nagymozgások, így amennyiben ezen a területen eltéréseket tapasztalnak érdemes lehet konzultálni hozzáértő szakemberrel. Erre utalhat a rendezetlen mozgás, izgés-mozgás vagy túlzott óvatosság mozgás közben, egyensúlybéli bizonytalanságok, sok esés, furcsa ceruzafogás, rajzolás kerülése.

Érzelmi és szociális fejlettség

A második fontos terület a gyermekek érzelmi és szociális fejlettsége. Ebben a területben benne foglaltatik a gyermek kíváncsisága, érdeklődése az iskola iránt és a képesség, hogy felismerje, ha feladathelyzetben van. A motiváció és a motiválhatóság is szempont, hogy a feladatot legjobb tudása szerint végezze el. Emellett szükséges, hogy bizonyos szinten képes legyen tűrni a monotóniát és önállóan is tudjon dolgozni. Az érzelmi- és szociális fejlettségbe tartozik továbbá a társakkal és felnőttekkel való együttműködési képesség is: be tudja tartani a szabályokat és tud a többi gyerekkel játszani/dolgozni. Annak érdekében, hogy az iskolai környezetben jól érezze magát egy gyermek elengedhetetlen, hogy tudjon kapcsolódni kortársaival és a tanítókkal. Ennek egyik alapja, hogy képes leválni a szülőtől és az iskolai feladataival és játékkal foglalkozni. Előfordul, hogy az óvodába boldogan járó gyermek ismeretlen helyzetben visszahúzódóbb, vagy nehezebben válik le a szülőktől, ami teljesen természetes.

Kognitív képességek

A harmadik terület a kognitív képességek fejlettsége. Ebbe a kategóriába az észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet, gondolkodás és beszéd/nyelvi képességek tartoznak. Ezek bizonyos szintű fejlettsége mellett elképzelhetetlen a tanulási folyamat. A gyermekeknek képesnek kell lenniük tartósan egy feladatra figyelniük (ez a tartós figyelem azonban nem 45 perc, hanem eleinte 10-15 perc). Emlékezet területén figyelmet lehet fordítani arra, hogy megtanul-e a gyermek egy óvodai mondókát vagy verset? Tud-e tájékozódni a számok világában (10-es számkörön belül), érti-e, hogy mi a kevesebb, több? A beszéd területén pedig arra lehet kitérni, hogy amennyiben nem tiszta a gyermek beszéde, mutat-e tisztuló tendenciát?

Ez a felsorolás persze nem azt jelenti, hogy ha már egy területen eltérést tapasztalnak, akkor a gyermekük nem iskolaérett. Az iskolaérettség összetett szempontok értékeléséből jön létre. A gyermekek fejlődése pedig szintén komplex folyamat, mely januártól szeptemberig nagy utakat járhat be. Azonban, ha egy- vagy több területen eltérést tapasztalnak, akkor lehetőségük van szeptemberig az óvodapedagógussal vagy egyéb szakemberekkel konzultálva megtámogatni ezeket a területeket.

 

További olvasnivalók:

Mi történik a gyermekpszichológus rendelőjében? Miért célszerű szakemberhez fordulni?

Bár egy gyermeket a szülei ismernek legjobban, előfordulhatnak olyan esetek, amikor számukra sem világos mi okozza a problémát. Lehet, hogy nincs ötletük rá hogyan kezeljék a nehézségeket, vagy esetleg a próbált módszerek a szülő odaadó segítő szándéka ellenére sem váltak be. Minden olyan esetben, amikor egy szülő elbizonytalanodik, vagy aggódik gyermeke egészséges testi-lelki fejlődése miatt, érdemes pszichológus véleményét is kikérni. Ugyanez igaz olyan krízishelyzetekben is, amelyek a gyerekek számára magából a helyzetből fakadóan megterhelők. ilyen lehet például egy jelentős környezeti változás, a válás, betegség a családban, vagy egy haláleset a szűkebb környezetben.

Tovább olvasom...

 

Ha ezeket észlelik a szülők, érdemes gyermekpszichológushoz fordulni

A gyermekek folyamatosan változnak, az újonnan tanultak és tapasztaltak fényében fejlődnek, formálódik személyiségük. Ha ez a természetes fejlődési folyamat elakadhat, érdemes gyermekpszichológus segítségét kérni. Így biztosítható, hogy a megfelelő módszerek (szülőkonzultáció, terápia, fejlesztés stb.) alkalmazásával a gyermek fejlődése biztosított legyen.

Gyermekkorban ez az elakadás számos formában mutathatja meg magát. Az alábbiakban (a teljesség igénye nélkül) néhány olyan gyakori jelenség, amelyek jelentkezése esetén érdemes szakember segítségét kérni

Tovább olvasom...

 

Mit csinál a gyermekpszichiáter, és mikor van rá szükség?

Bizonyos esetekben a gyermek/fiatal problémáinak hatékony és tartós megoldásához elengedhetetlen gyermekpszichiáter bevonása is. A gyermekpszichiátria sokban különbözik a felnőtt pszichiátriától. Igaz, hogy mindkét tudományág a lélekkel foglalkozik, és sok kórkép megtalálható mind a gyerekeknél, mind a felnőtteknél, viszont ugyanazok a kórképek gyakran  máshogy néznek ki, más tüneteket mutatnak a két korcsoportnál.  A gyermekpszichiáter végzi a gyermek szakorvosi vizsgálatát, a pszichés tünetek hátterében esetlegesen meghúzódó szervi vagy genetikai problémák azonosítását. Pszichés vagy pszichiátriai megbetegedések diagnózisának felállítására a hatályos jogszabályok alapján kizárólag a gyermekpszichiáter jogosult. Ő munkája során szorosan együttműködik a gyermekpszichológussal és az általa végzett vizsgálatok eredményeit felhasználja, szakorvosi vizsgálatokkal egészíti ki.

Tovább olvasom...

 

Szorongó gyerekek

A gyerekek viselkedése nagyon változatos lehet, jelentős egyéni különbségek tapasztalhatóak. Van olyan, aki bátornak, határozottnak és cserfesnek tűnik, aki szívesen ismerkedik új helyzetekkel és emberekkel. Mások kezdetben inkább megfigyelői szerepbe helyezkednek új emberek társaságában, halkabb szavú, kevésbé kezdeményező, biztonságra törekvő magatartást mutatnak. Mindez teljesen természetes, hisz hozzánk hasonlóan gyermekeink is más-más temperametummal jellemezhetőek.

Tovább olvasom...

 

Mi fán terem a neuropszichológus?

Mivel foglalkozik a neuropszichológus? Orvos ő, esetleg sebész? Mi a különbség a neuropszichológus és a neurológus között? Miben különbözik egy pszichológustól vagy egy klinikai szakpszichológustól? Foglalkozhatott-e a nagypapával a legutóbbi kórházi látogatásán, esetleg a szomszéddal az autóbalesete után? Minderre választ ad az alábbi cikk.

Tovább olvasom...

 

Felértékelődik a napirend és a szabályok fontossága

Sok családban egyszerre kell megoldani az otthoni munkavégzést, a digitális oktatást, vagy éppen az óvodás és kisebb gyermekek foglalkoztatását. Az állandó otthonlét szükségszerűen változásokat hoz az eddig megszokott napirend tekintetében. Van olyan szülő, akinek könnyebben megy az átállás az otthoni munkavégzésre és van akinek több időre van szüksége, hogy alkalmazkodjon az új helyzethez. Mindez a gyerekekre is igaz: elképzelhető, hogy most a megszokottnál több segítséget igényelnek a szüleiktől.

Tovább olvasom...

 

Mi fán terem a neuropszichológus?

Mivel foglalkozik a neuropszichológus? Orvos ő, esetleg sebész? Mi a különbség a neuropszichológus és a neurológus között? Miben különbözik egy pszichológustól vagy egy klinikai szakpszichológustól? Foglalkozhatott-e a nagypapával a legutóbbi kórházi látogatásán, esetleg a szomszéddal az autóbalesete után? Minderre választ ad az alábbi cikk.

Tovább olvasom...

 

Kapcsolataink alapja a kötődés

A kötődés azon tudományos elméleti alapjait, ahogyan ma gondolkodunk róla Bowlby rakta le. Szokás őt ezért a kötődés „elméleti atyjaként” is nevezni. Elméletének megalkotásában felhasználta az etológia és a kognitív tudományok által nyújtott ismeretek rendszerét, továbbá saját vizsgálati tapasztalatait, melyet a WHO felkérésére végzett a II. világháborút követően a családjuktól elválasztott és intézetben nevelt gyerekekkel kapcsolatban.

Tovább olvasom...

 

A szülő-csecsemő/kisgyermek konzultációról

A gyermekek fejlődése szempontjából az első néhány év kiemelkedő fontosságú – ezzel valószínűleg majdnem mindenki egyetért. Mégis, amikor valaki megkérdezi tőlem, hogy mivel foglalkozom, meglepődik a válaszon. Lehet egy csecsemővel, 1, 2, 3, 4 éves kisgyermekkel pszichológushoz menni? Mit tud egy pszichológus ilyen pici gyermekekkel kezdeni? Mi történik a szülő-csecsemő, vagy szülő-kisgyermek konzultáción?

Tovább olvasom...