Időnként mindannyian félünk, ha bizonytalansággal, fenyegetéssel vagy jelentős változással szembesülünk a hétköznapok során. Azonban ha a félelem és az aggodalom érzése állandóan jelen van az életében, és hónapok vagy akár évek óta nem tud tőle szabadulni, akkor valószínűleg generalizált szorongással küzd.

A generalizált szorongás tünetei

A generalizált szorongás zavarban érintettek legalább fél évig vagy akár hosszabb időn át túlzott aggodalmat és feszült várakozást élnek át számos eseménnyel vagy tevékenységgel kapcsolatban. Ilyen esemény lehet munkahelyi vagy iskolai teljesítmény, de más helyzetek esetén is megjelenhet a szorongás. Az érintettek nehezen kezelik az aggodalmukat, és gyakran nyugtalanságot, feszültséget, fáradékonyságot, koncentrációs nehézséget, irritált vagy dühös hangulatot, izomfeszülést tapasztalhatnak. Általában a pihenésüket is érinti a zavar, nehezen alszanak el, vagy az alvásuk felszínes, nyugtalan, ezért nem érzik pihentetőnek. Ezek a tünetek annyira súlyosak, hogy jelentős szenvedést okoznak az érintetteknek, és megnehezítik, hogy társas, munkahelyi vagy más területeken helytálljanak.

Generalizált szorongás zavar és kezelése

A generalizált szorongás kezelése

A generalizált szorongás zavar kezelésében két fő irány létezik: a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia, amelyek önmagukban vagy kombinálva is alkalmazhatók.
A gyógyszeres kezelés során szorongásoldó szerek szedését írhatja elő pszichiáter szakorvos, amelyek nem gyógyítják meg teljes mértékben a szorongásos zavarokat, de enyhíthetik a tüneteket.
Az alkalmazott pszichoterápiás módszerek közül az egyik a kognitív viselkedésterápia (CBT), amelynek az elsődleges célja, hogy segítsen azonosítani és módosítani a szorongást kiváltó és fenntartó gondolatokat, különféle relaxációs technikákat tanít a hatékonyabb megküzdéshez (például autogén tréning vagy mindfulness), és feltárja a szorongásra hajlamosító gyerekkori élményeket, amelyek alapján érthetővé válik, hogy egyes helyzetekről a jelenben miért gondolkodunk úgy, ahogy. Egy másik pszichoterápiás megközelítés a rövid dinamikus terápia, amely során a szorongást okozó tudatos és tudattalan tényezők feltárására és módosítására kerül sor. Ebben a megközelítésben is teret kap valamilyen relaxációs technika elsajátítása. Kutatások alapján a rövid dinamikus terápia hatékonysága megegyezik a kognitív viselkedésterápia hatékonyságával (Leichsenring és munkatársai 2009-es kutatása alapján).
Gyakran a pszichológiai kezelés elegendő lehet, súlyosabb esetben a gyógyszeres és pszichológiai kezelés együttes alkalmazása a leghatékonyabb eljárás.

Ha úgy érzi, hogy az említett tünetek szenvedést okoznak Önnek vagy a környezetének, és akadályozzák az életvitelében, forduljon bizalommal szakembereinkhez!

A jelentkezés menete:

=

1

Töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat, amit az alábbi gombra kattintva érhet el. Az űrlap kitöltése nem jár semmilyen kötelezettséggel.
=

2

Az űrlap elküldése után egy rövid kérdőívet küldünk e-mailben. Annak visszaküldése után hamarosan jelentkezünk telefonon és egyeztetünk Önnel megfelelő időpontot a kollégánkkal való személyes vagy online találkozásra.
R

3

Az első találkozás során a problémáról és a módszerről besélgetsünk, célunk, hogy a 2-3. alkalom végére megkössük azt a "szerződést", ami mentén a közös munka során a változásokért dolgozunk és amelyben az idői keretekben is magállapodunk.

Bővebb információk >>

További olvasnivalók:

Hogyan védekezünk amikor túlcsordulna a pohár…

Vagyis mik azok az elhárító mechanizmusok? Tehát a cím sugallatával ellentétben nem egy féktelen bulizásról szóló „hogyan csináljuk” cikk következik és nem is egy ismeretterjesztő szösszenet az alkoholizmusról – bár igény talán volna mindkettőre. Ez a cikk a feszültségről, énképünkről, terhelhetőségünkről, az önismeretről és az elhárító mechanizmusok természetéről szól.

Tovább olvasom…

Miért érdemes egyéni terápiára járni?

A pszichoterápiában, ahogy a testi orvoslásban is megvannak a bizonyítottan hatékony, kísérletekkel és kutatásokkal igazolt eljárások, amelyekkel kezelni lehet a problémákat és segíteni a változást. Az eredményes terápiás folyamatoknak tudható be, hogy egyre többen veszik igénybe a pszichoterápia nyújtotta lehetőséget. Ennek kapcsán egyre elfogadottabb, hogy az egészséges életvitel része a mentális egészséggel való törődés.

Tovább olvasom…

Hogyan működik a terápia? – A pszichodinamikus pszichoterápia bemutatása

“Hogyan működik a terápia? Mi történik az ülések során? Milyen hatásmechanizmusokon keresztül képes változást előidézni a terápiás folyamat? A fent említett kérdések érthetően felmerülhetnek bárkiben, aki pszichológust tervez felkeresni. A megválaszolásuk előtthoz azonban érdemes néhány szempontot figyelembe venni. Minden, pszichológussal folytatott, szakszerű segítő beavatkozás egy kapcsolat. Ebből a szempontból pedig a segítséget kérő és a segítséget nyújtó személy illeszkedése elengedhetetlen a gyümölcsöző közös munkához. Az illeszkedés létrejötte pedig főként annak függvénye, hogy a kliens személyiségéhez és panaszához a megfelelő mélységű és irányultságú segítséget tudjon nyújtani a pszichológus.”

Tovább olvasom…

Mi a bizonyíték rá, hogy hatásos a pszichoterápia?

A pszichoterápiában ugyanúgy szükség van bizonyítékokra mint a szomatikus orvoslásban, ahol ma már magától értetődőnek vesszük, sőt megköveteljük, hogy egy-egy terápiás beavatkozás hatásosságát bizonyítékokkal támasszák alá. Randomizált, kontrollált vizsgálatok alapján ma már tudjuk, hogy vannak olyan jól körülírható állapotok (pl.: emlőrák esetében), amikor a kisebb beavatkozás is ugyanakkora arányú várt eredményt hoz, mint a nagyobb megterheléssel járó beavatkozás. Fontos, hogy fel tudjuk mérni, hogyan hat a kezelés. A kifejezetten káros hatásra jó példa a szívbetegeknek adott lidocain. Széleskörben használják, érzéstelenítőként, és nagyobb adagban segít megelőzni a szívritmuszavar kialakulását. Logikusnak tűnhetett a következtetés, hogy infarktuson átesetteknek érdemes lehet megelőző prevencióként, a ritmuszavart megelőzendő lidocaint adni, ahogy ezt tették korábban. Azonban randomizált kontrollált vizsgálatok igazolták, hogy ez a gondolat helytelen, kiderült a lidocaint kapók körében nagyobb a halálozás aránya.

Tovább olvasom…

Valódi önbizalom, vagy eltakart bizonytalanság?

Magabiztosságunk mértéke nagyban meghatározza hangulatunkat és cselekvőképességünket a mindennapokban. Az alacsony önbizalom érzésének számos oka lehet, így a lehetséges változás iránya és módja is sokféle. Írásunk célja az önbecsülés hátterének és fejlesztésének ismertetése. Ami biztos, hogy az önmagunkba vetett hit kapcsán először azt érdemes tisztázni, ki is az az ÉN, akiben bízom, vagy nem bízom eléggé?

Tovább olvasom…

Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia, KVT, vagy CBT (rövidítve CBT- az angol Cognitive Behavioral Therapy kifejezés alapján) egy strukturált, időhatáros, tudományos bizonyítékokon alapuló, cél- és problémaorientált pszichoterápiás módszer. A módszer elméleti alapjait Aaron Beck amerikai neurológus és pszichoterapeuta kezdte el kidolgozni az 1960-as években. Beck elmélete szerint az emberek magatartását és érzelmi reakcióit meghatározza az, ahogyan az adott egyén a világról, önmagáról és a jövőről gondolkozik, hogy milyen hiedelmekkel rendelkezik. Emiatt ugyanaz az esemény teljesen eltérő jelentéssel bírhat a különböző emberek számára, hisz mindenki sajátos gondolkodási világgal jellemezhető, az érzelmi vagy viselkedéses reakciókat pedig a jelentés határozza meg.

Tovább olvasom…

Mi fán terem a neuropszichológus?

Mivel foglalkozik a neuropszichológus? Orvos ő, esetleg sebész? Mi a különbség a neuropszichológus és a neurológus között? Miben különbözik egy pszichológustól vagy egy klinikai szakpszichológustól? Foglalkozhatott-e a nagypapával a legutóbbi kórházi látogatásán, esetleg a szomszéddal az autóbalesete után? Minderre választ ad az alábbi cikk.

Tovább olvasom…