A lovasterápia több és más, mint a lovasoktatás, azonban a külső szemlélő számára sokszor nem láthatók a különbségek. Az megszokott, hogy lovagolnak gyerekek, felnőttek, akadálypályákon jutnak át, köröket írnak le a pályán, ügetnek, netán vágtáznak, labdát dobálnak, lovastornáznak, de a lovasterápia sokszor még ennél is kevésbé látványos. Van, hogy csak vezetgetik a lovat, vagy egy kör alakú karámban kergetik, előfordul, hogy csak simogatják, vakargatják, netán csak nézik őket. Mégis mitől lesz terápia mindez, és miért jó, miért hatékony?
Mitől terápia?
Terápia attól lesz, hogy szakember vezetésével (lehet gyógytornász, gyógypedagógus, pszichológus), jól meghatározott céllal épül fel a terápiás folyamat, melynek fontos része a ló és az ember közötti kötődés. A lovasterápia minden ága hasznosítja a lóból, a lóval való foglalkozásból fakadó „járulékos” előnyöket. A ló közelsége, érintése és a lovaglás stresszcsökkentő hatása, javítja a mozgáskoordinációt, segít a figyelmet fókuszálni, fejlődik általa a szenzoros integráció, segíti a természethez való kapcsolódást. Fontos megkülönböztetni a lovasterápiát (amely az állatasszisztált terápiák csoportjába tartozik) az állatasszisztált aktivitástól. Amikor a kórházakba, idősotthonokba, vagy iskolákba valaki bemegy egy kutyával, vagy az intézmény udvarára visznek egy lovat, akit meg lehet simogatni, vagy etetni egy kis répával, az általában jó érzéssel tölti el az embereket, vidámmá teszi őket, kiszakítja őket aktuális élethelyzetükből, segít abban, hogy egy rövid időre ne a problémájukra fókuszáljanak, ám ez az állatasszisztált aktivitások körébe tartozik. Az állatasszisztált aktivitások célja a hangulat, illetve az életminőség javítása, valamint a magányosság érzésének csökkentése. Ezeket a tevékenységeket nem szükségszerű, hogy szakember végezze.
Különböző területek a lovasterápiában
A lovasterápia alapvetően egy gyűjtőfogalom, magába foglalja a lovaglást, a lóval való foglalkozást, a vele való kapcsolatfelvételt, a körülötte végezhető tevékenységeket hasznosító terápiás formákat. Ez lehet a hippoterápia, mely a ló mozgásának segítségével az emberek mozgásfejlesztését, izomzatának erősítését, mozgáskoordinációjának, egyensúlyának javítását célozza gyógytornász – hippoterapeuta vezetésével.
Egy másik formája a gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna, illetve speciális fogathajtás, melynek során tanulásban, illetve értelmileg akadályozottak, részképesség zavarokkal, érzékszervi fogyatékossággal, autizmussal élők, hiperaktivitással és figyelemzavarral, valamint beszéd problémákkal küzdők terápiája, fejlesztése zajlik a lovaglás, és a ló körül végzett tevékenységek segítségével.
A pszichológiai lovasterápia pszichológus – lovasterapeuta vezetésével történhet, a pszichológus képzettségi szintjének megfelelő mélységben. A pszichológiai lovasterápia alapvetően nonverbális és cselekvő módszer, melyben különösen nagy hangsúly helyeződik a ló és az ember közötti kötődésre. Ennek miértje jól érthető akkor, ha ismerjük a lovakat.
Miért a lovak?
A lovak társas lények, a ménesben, fajtársaik között érzik magukat biztonságban, túlélésük múlik azon, hogy társaikkal együtt tudjanak működni. Ezáltal a lovak az emberekkel is képesek együttműködni, nagyon jól tudják olvasni a nonverbális jelzéseket is, fajtársaik nélkül azonban nem tudnak egészségesen élni, az ember nem tudja pótolni őket. Így aztán aktívan tennie kell azért egy embernek, hogy megfelelő kapcsolatot építsen ki egy lóval. Ennek okán az a kapcsolati minta, ami egy ló és egy ember között kialakul nagyon hasonló ahhoz, ami az adott egyén fontos kapcsolataiban jellemző. Az adott ember életében gyakran felmerülő problémák, a rá jellemző működés megjelenik a ló mellett. Ezzel együtt az a problémás helyzet megoldására tett kísérletek kipróbálhatóak, és az adaptív viselkedés, a helyes, sikeres megküzdés egyből megerősítést nyer.
A lovak szinkronizációs képessége szintén alapvető jellemzőjük, mely szükséges a vadon élő ló számára a túlélés érdekében. Azonban nem csak fajtársaival, hanem az emberekkel is gyorsan megtörténik a szinkronizáció, ennek következtében, ha mi nyugodtak vagyunk, valószínűleg a ló is nyugodt lesz mellettünk, ha feszültek vagyunk ő is feszült lesz. A lovak szinkronizációs képessége nyugalmunk visszanyerését is segíti.
A lovak jégtörő funkciója is jelentősen segíti a nehezen hozzáférhető kliensekkel a kapcsolódást, segíti motiválttá tenni a klienst, motivációját fenntartani.
Pszichológiai lovasterápia
A pszichológiai lovasterápia nagyon változatos, módja, szemlélete a terapeuta képzettségétől, az általa használt módszertantól függ. A lovasterápia lehet kognitív viselkedésterápiás, humanisztikus, dinamikus, vagy akár rendszerszemléletű, lehet integratív is. A lényeg, hogy a kliens problematikája szempontjából leginkább megfelelő, annak megoldását leginkább segítő módszerek és technikák kerüljenek alkalmazásra.
A pszichológiai lovasterápia a legtöbb pszichés zavar esetében hatékonyan alkalmazható, megfelelő terápiás forma lehet szorongásos zavarok, hangulatzavarok, szenvedélybetegségek, kötődési zavarok, viselkedészavarok, ADHD, autizmus spektrumzavar, illetve PTSD (poszttraumás stressz zavar) esetén.
Miért jó terápiára járni?
A lovasterápia, és bármely más módszertannal végzett terápia segít mélyebb önismeretre szert tenni, támogathat nehéz élethelyzetekben, jelentős döntések meghozatal idején, életvezetési elakadások esetén. A különböző terápiás formák segítséget nyújtanak traumák, krízishelyzetek feldolgozásában, a testi-lelki-szociális-spirituális élet kiegyensúlyozottabbá válásában, és akkor is, ha valaki testi-lelki tünetei már a mindennapi életét, tevékenységeinek elvégzését nehezítik.
