Egy nemzetközi kutatás szerint 2020 a közelmúlt legstresszesebb évét hozta el számunkra. Az Oracle és a Workplace Intelligence, egy HR kutató és tanácsadó cég új tanulmányából, amelyben 11 ország több mint 12 000 alkalmazottját, menedzserét és más vezetőjét kérdezték meg kiderült, hogy a COVID-19 világjárvány hatására jelentősen megnövekedett a munkahelyi stressz, szorongás és kiégés, ami persze a magánéletünkre, mentális egészségünkre is erősen rányomta a bélyegét. Lássuk az eredményeket!
A COVID-19 nehezíti a munkahelyen való megfelelést
- A megkérdezettek 70 százaléka gondolta úgy, hogy 2020-ban több munkahelyi stressznek és szorongásnak volt kitéve, mint tavaly.
- A megnövekedett stressz és szorongás negatívan hatott az felnőtt munkavégzők 78 százalékára, akik még több stresszt (38%), a munka-magánélet egyensúlyának felborulását (35%), kiégést (25%), szocializáció hiányából fakadó depressziót (25%) és magányt (14%) éltek át.
- A világjárvány okozta nyomás felerősítette a normál körülmények között is megjelenő mindennapos munkahelyi stresszt, főleg a követekező területeken: a követelményeknek való megfelelés (42%), a fárasztó rutinfeladatok elvégzése (41%), és a felhalmozódó feladatokkal való zsonglőrködés (41%), vagyis a feleadatmenedzselés.
A mentális egészséget érintő problémák negatívan hatnak az emberek magánéletére is
A világjárvány által megterhelt mentális állapotunk nem csak a szakmai életünkre korlátozódik, hanem otthoni mindennapjainkat is befolyásolja.
- A kutatásban megkérdezettek 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkahelyen tapasztalt mentális egészséget befolyásoló tényezők (mint például a stressz, szorongás és depresszió) kihatnak a magánéletre is.
- A leggyakoribb következményekként alvási nehézségeket (40%), romló fizikai egészséget (35%), az otthoni elégedettség, boldogság csökkenését (33%), romló családi kapcsolatokat (30%) és a barátoktól való izolációt (28%) azonosítottak.
- A munkavállalók 84 százaléka szembesült a távmunkából fakadó kihívásokkal, így a megnövekedett stresszel és szorongással.
- A munka és a magánélet közötti határ jelentősen összemosódott a távmunkában dolgozók esetében. Az emberek 35 százaléka havonta több mint 40 órával dolgozik többet és 25 százalékuk tapasztalt kiégést a túlórák miatt.
- A távoli munkavégzés hátrányai ellenére a megkérdezettek 62 százaléka találta mégis vonzóbbnak a távmunkát, mint a pandémia kitörése előtt, mivel több időt tölthetnek együtt a családdal (51%), több idő jut az alvásra (31%) és több munkát is tudnak elvégezni (30%).
Az alkalmazottak támogatást várnak
Az alkalmazottak világszerte elvárnák munkáltatóiktól, hogy a mentális egészség terén több támogatást nyújtsanak. Ha ezt a munkaadók figyelmen kívül hagyják, annak hosszantartó hatásai lesznek a munkavégzés minőségére és a munkatársak általános jóllétére, mentális és fizikai egészségére is.
- A kutatásban megkérdezettek 76 százaléka érezte úgy, hogy a munkáltatónak többet kéne tennie a munkavállalók mentális egészségének védelme érdekében.
- 51 százalékuk jelezte, hogy munkahelyük biztosít valamilyen mentális egészséget támogató szolgáltatást a COVID-19 járvánnyal összefüggésben.
- A munkavállalók 83 százaléka szeretné, ha cége valamilyen támogatást biztosítana, például releváns egészségügyi információhoz való hozzájutást (36%), igény szerinti tanácsadási szolgáltatást (35%), proaktív egészségfigyelő eszközöket (35%), hozzáférést mentális jólléti vagy meditációs alkalmazásokhoz (35%), valamint az egészséggel kapcsolatos kérdések megválaszolásához szükséges csatornát (28%).
Ha a fentiekből ha nem is derül ki túl sok meglepő újdonság, mindenképp fontos látni, hogy számszerűsíthetően nehezen viseljük a járványhelyzetből fakadó megnövekedett mentális és fizikai terhelést. Ezért, ha tapasztaljuk magunkon a tüneteket: a szorongást, a magányt, az alvási nehézségeket, vagy bármi egyebet, ami azelőtt nem, vagy csak sokkal kisebb mértékben volt jellemző ránk, mindenképp érdemes segítséget kérni! Itt.
