Hogyan nehezítheti meg a mindennapokat a kezeletlen ADHD felnőttkorban?

 Sokáig az ADHD-t egy olyan gyermekkori kórképnek gondolták, amely serdülőkorra véget ér, holott ez egy egész életen át tartó állapot. Az elmúlt évtizedekben egyértelművé vált, hogy a gyermekkori ADHD tünetek serdülőkorra 40-80%-ban, míg felnőttkorra 50%-ban tünetfolytonosak, ezért mondhatjuk, hogy ez egy egész életen át tartó állapot. 

A zavarnak több típusa különböztethető meg. Beszélhetünk a túlnyomórészt figyelemhiányos, a túlnyomórészt hiperaktív, impulzív, illetve kombinált típusról, amikor a koncentrációs, figyelmi problémák és a hiperaktivitás, impulzivitás tünetei egyaránt jelen vannak.

A felnőtt ADHD főbb tünetjegyei

Egy ADHD-val élő felnőtt már nem a kanapén fog ugrálni mint gyermekkorában, az ADHD  főbb tünetjegyei – figyelemzavar vagy hiperaktivitás/impulzivitás – felnőttkorban már más formában fognak jelentkezni. A hiperaktivitás többnyire felnőttkorra csökken, az életkor változásával alakul, változik. Az impulzivitás felnőttként az élet más területein jelenik meg.  Leginkább egy belső nyugtalanság érzés válik erőteljessé, az impulzivitás a viselkedésben: gyakori például a gyorshajtás, a rövid időn belüli munkahelyváltás de akár az extrém sport kedvelése is. Egy felnőtt ADHD-s beszéde, kommunikációja nehezebben követhető, mert az csapongó, logikailag rendezetlen. 

Munkájukban, kapcsolataikban kevésbé kitartóak, sokszor unalmasnak élik meg hétköznapjaikat, ha nincs azonnal visszajelzés, illetve, ha nincs határidő halogatnak, szinte az utolsó pillanatra hagyják feladataik befejezését.

Jellemző a fiatal felnőtt ADHD-s egyénekre, hogy döntéseikben impulzívak, szinte gondolkodás nélkül hozzák meg azokat.  Az érzelmi impulzivitás, az érzelemszabályozás nehezítettsége miatt megjelenhet türelmetlenség, frusztráció, ellenségesség, és gyakori konfliktusok a kapcsolatokban. A figyelemzavar a munkahelyi tevékenységekben, a családi kapcsolatokban, a szociális szituációkban mutatkozik meg erőteljesen. Ahogy gyermekkorban nem készült el a házi feladat, vagy tesztekből – átnézés nélkül – kihagyott kérdéseket az felnőttkorban is tetten érhető: ugyanúgy nehézséget jelent számukra figyelmüket a feladaton tartani, egy beszélgetésre koncentrálni, ezért is van, hogy könnyen ráunnak dolgokra. Gyermekkorban nem követték a tanár vagy a szülő utasításait, felnőttkorban pedig az álmodozás, a saját gondolataiba való belemerülés lesz jellemző. Előfordul, hogy egy beszélgetést követően nem emlékeznek annak tartalmára mert gondolataik közben máshol jártak. 

Az ADHD alapvetően egy sor összetett, egymásra ható zavar az agy irányítórendszerében, más néven a létfontosságú végrehajtó funkciókban a következő területeken:

  • a feladatok megszervezése, elkezdése,
  • a figyelem összpontosítása a feladatra illetve átirányátása egy másikra,
  • az alvás-ébrenlét szabályozása, 
  • az erőfeszítés fenntartása, 
  • az információ hatékony feldolgozása,
  • a frusztráció kezelése és az érzelmek szabályozása,
  • a munkamemória használata és a felidézés képessége,
  • a cselekvés figyelemmel kísérése és a saját cselekvés szabályozása.

Az ADHD-val élők ennek ellenére hatalmas energiával tudnak figyelni és dolgozni az általuk kedvelt területeken, miközben képtelenek elkezdeni más feladatokat, vagy kitartani, hiába tudják, hogy fontos lenne és szeretnék elvégezni. Elakadásaik a mindennapi ügyekben, tanulásban, munkában, kapcsolataikban jól szemléltetik nehézségeiket. 

Az érzelemszabályozás zavara

Az ADHD-ért felelős gének érzelmi problémákat okozhatnak. Azokban a családokban, ahol ADHD-s családtag van az érzelemszabályozási zavarok gyakoriak. 

Sajnos, a diagnosztikus kritériumok között az érzelemszabályozási nehézség egyelőre nem szerepel annak ellenére, hogy az kiemelt hatással bír a másodlagos tünetekre például a szorongásos kórképekre. Tehát amíg az ADHD-t neurobiológiai háttere okkozza, addig az ADHD társuló, másodlagos tüneteit a környezeti hatások befolyásolják. Mondhatjuk minél hosszabb ideig marad kezeletlen az ADHD, ami miatt az érzelmek szabályozatlanok maradnak, annál nagyobb az esélye a további rendellenességek kialakulásának. 

Az ADHD-val élő ember átéli ugyanazt a frusztrációt, szorongást, szomorúságot, büszkeséget, szégyent, és izgalmat, mint mindenki más, de nehézséget tapasztalnak amikor kezelniük kellene az érzelmeiket és reagálni rájuk, különösen az emocionálisan vegyes vagy ellentmondásos helyzetekben. Az érzelmi impulzivitás miatt könnyen belobban bennük a harag, lelkesedés, frusztráció, vagy akár az unalom és egy-egy pillanatnyi érzés olyannyira elhatalmasodik rajtuk, hogy a más -számukra is fontos- érzelmekről  megfeledkeznek. Ne feledjük, az érzelmek forrása  ugyanúgy az agy. 

Párkapcsolat egy ADHD-s partnerrel

A legtöbb ADHD-s partnerrel együtt élő nem tudja, hogy a párja működését az ADHD tünetei befolyásolják és ezek nem akaratlagosak. A nem ADHD-s partner feltételezi, hogy partnere ugyanúgy működik, képes észben tartani születésnapokat, múltbéli eseményeket, vagy visszaidézni egy 3 héttel korábbi beszélgetést és csalódik, frusztrált lesz amikor észleli ennek a hiányát, mert szándékosnak tartja és magára vonatkoztatja.  

Az is gyakran előfordul, hogy a partner átveszi a felelősséget a másiktól, folyamatosan visszatérő szituáció lesz a hibáztatás, az emlékeztetés, a figyelmeztetgetés, ami egy gyermek-szülő viszonyt eredményezhet a férfi-női kapcsolat helyett és a  játszmákat is felerősítheti.  

Mit észlel a nem ADHD-s partner?

„Megígérte, hogy megcsinálja és megint elfelejtette” 

Az ADHD-val érintettek egyszerre kétféle módon képesek jelen lenni és jelen nem lenni egyazon helyzetben. Vajon hogy tud az egyik fél a másikra figyelni miközben számtalan gondolat fut a fejében és a munkamemória terület atipikusan működik? 

Például egy elkezdett munkafolyamat közben elterelődik a figyelmük egy másik feladatra vagy beszélgetésre vagy az interneten olvasott hírre és már csak a főnőke e-mailje láttán döbben rá, hogy az elkezdett feladatot nem fejezte be és nem is küldte el neki. Gyakran mondjuk rájuk, hogy “körmükre ég a munka”. Az ADHD-s partner megígéri, hogy ma tényleg nem felejti el meglocsolni a virágot, vagy elvinni a gyermeket az edzésre és valóban szeretné betartani, de időközben mégis elfelejti, majd este a szokásos partneri frusztrált és dühös visszajelzés fogadja:  “legközelebb megcsinálom helyetted”. 

A legtöbb nem ADHD-s partner nem arra gondol, hogy az „agy menedzsment nélküli működéséről” van szó, hanem inkább arra, hogy a másik nem szereti, nem tiszteli, kerüli a felelősséget, vagy lusta. Megéli a támogatás hiányát, érezheti, hogy a másik számára nem elég fontos, (hiszen a focimeccset nem felejti el) és így egy negatív ciklus indulhat be a párkapcsolatban. 

Hogy éli meg az ADHD-s partner? 

Az ADHD-s partner érezheti inkompetensnek magát, a megjelenő szégyent gyakran felváltja a harag („pedig én megpróbálom, miért nem jó? „) nem lát egészlegességében a problémára, arra, hogy min kellene változtatnia és bizonyos helyzeteket unalmasnak, zavarónak is megélhet. Önbizalma, önképe negatív irányba romlik.  A folyamatos felelősségrevonás, hibázás miatt az intim kapcsolatában sokszor kerülhet gyerek szerepbe. A bonyolultabb, komplexebb feladathelyzetekben szorongása felerősödhet, frusztrálttá válhat, belső nyugtalanságát nehezen képes oldani, a kritikákra erőteljesen reagál. 

Hogyan szüntethető meg a negatív cirkularitás? 

Első lépésben mind az ADHD-val élőnek, mind a nem ADHD-s partnernek fontos megérteni a tünetegyüttes működésének hátterét, a tünetek hatását, jellemzőit, befolyását a mindennapokra. 

A klasszikus terápiás megoldások ritkán működnek egy ADHD-s esetében, a terápiás munka nem szokványos módon történik, hiszen őket másképp, más módon kell megközelíteni. 

Szakember segíthet a kommunikációs technikákban, az érzelmek azonosításában, a támadó/üldöző (nem ADHD-s partner) és védekező/menekülő (ADHD-s partner) kapcsolati játszma megszüntetésében, eszközökkel segítheti a tervezés-szervezést a mindennapokban és segíthet megtalálni azt a megközelítést, amely az ADHD-s agynak élményt nyújt és nem éli meg unalmasnak. Azaz összefoglalva egy új életvitel kialakításában nyújthat valós segítséget.  

Kezeletlen, fel nem tárt ADHD

Általában a képzett terapeuta egy kezeletlen ADHD-s páciens tünetei felmerülésekor, további kivizsgálást javasol – amely pszichiáter szakorvosi kompetencia. Az ADHD specifikus terápia a diagnózis után kezdhető meg, míg a párkapcsolati diszfunkciókra fókuszáló terápiás munka ettől függetlenül is elindulhat. 

A jelentkezés menete:

=

1

Töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat, amit az alábbi gombra kattintva érhet el. Az űrlap kitöltése nem jár semmilyen kötelezettséggel.

=

2

Az űrlap elküldése után egy rövid kérdőívet küldünk e-mailben. Annak visszaküldése után hamarosan jelentkezünk telefonon és egyeztetünk Önnel megfelelő időpontot a kollégánkkal való személyes vagy online találkozásra.

R

3

Az első találkozás során a problémáról és a módszerről besélgetsünk, célunk, hogy a 2-3. alkalom végére megkössük azt a "szerződést", ami mentén a közös munka során a változásokért dolgozunk és amelyben az idői keretekben is magállapodunk.

Bővebb információk >>

További olvasnivalók:

Mikor segíthet a család- és párterápia?

Miért hatékony és miben más?

A rendszerszemléletű család- és párterápia az 50-es években született meg az USA-ban a kibernetika bázisán. A pszichológiatudomány terén pedig elsősorban a pszichoanalízis, a csoportterápia és a kommunikációelméleti kutatások alapozták meg. A módszer rövid idő alatt  vált népszerűvé és elterjedtté, nem véletlenül. A XX. század második felében már széles körben használták Európában és a világ minden részén. Magyarországon a nyolcvanas évek óta érhető el.

Tovább olvasom...

 

Miért érdemes egyéni terápiára járni?

A pszichoterápiában, ahogy a testi orvoslásban is megvannak a bizonyítottan hatékony, kísérletekkel és kutatásokkal igazolt eljárások, amelyekkel kezelni lehet a problémákat és segíteni a változást. Az eredményes terápiás folyamatoknak tudható be, hogy egyre többen veszik igénybe a pszichoterápia nyújtotta lehetőséget. Ennek kapcsán egyre elfogadottabb, hogy az egészséges életvitel része a mentális egészséggel való törődés.

Tovább olvasom...

 

Hogyan működik a terápia? – A pszichodinamikus pszichoterápia bemutatása

“Hogyan működik a terápia? Mi történik az ülések során? Milyen hatásmechanizmusokon keresztül képes változást előidézni a terápiás folyamat? A fent említett kérdések érthetően felmerülhetnek bárkiben, aki pszichológust tervez felkeresni. A megválaszolásuk előtthoz azonban érdemes néhány szempontot figyelembe venni. Minden, pszichológussal folytatott, szakszerű segítő beavatkozás egy kapcsolat. Ebből a szempontból pedig a segítséget kérő és a segítséget nyújtó személy illeszkedése elengedhetetlen a gyümölcsöző közös munkához. Az illeszkedés létrejötte pedig főként annak függvénye, hogy a kliens személyiségéhez és panaszához a megfelelő mélységű és irányultságú segítséget tudjon nyújtani a pszichológus.”

Tovább olvasom...

 

Mi a bizonyíték rá, hogy hatásos a pszichoterápia?

A pszichoterápiában ugyanúgy szükség van bizonyítékokra mint a szomatikus orvoslásban, ahol ma már magától értetődőnek vesszük, sőt megköveteljük, hogy egy-egy terápiás beavatkozás hatásosságát bizonyítékokkal támasszák alá. Randomizált, kontrollált vizsgálatok alapján ma már tudjuk, hogy vannak olyan jól körülírható állapotok (pl.: emlőrák esetében), amikor a kisebb beavatkozás is ugyanakkora arányú várt eredményt hoz, mint a nagyobb megterheléssel járó beavatkozás. Fontos, hogy fel tudjuk mérni, hogyan hat a kezelés. A kifejezetten káros hatásra jó példa a szívbetegeknek adott lidocain. Széleskörben használják, érzéstelenítőként, és nagyobb adagban segít megelőzni a szívritmuszavar kialakulását. Logikusnak tűnhetett a következtetés, hogy infarktuson átesetteknek érdemes lehet megelőző prevencióként, a ritmuszavart megelőzendő lidocaint adni, ahogy ezt tették korábban. Azonban randomizált kontrollált vizsgálatok igazolták, hogy ez a gondolat helytelen, kiderült a lidocaint kapók körében nagyobb a halálozás aránya.

Tovább olvasom...

 

Valódi önbizalom, vagy eltakart bizonytalanság?

Magabiztosságunk mértéke nagyban meghatározza hangulatunkat és cselekvőképességünket a mindennapokban. Az alacsony önbizalom érzésének számos oka lehet, így a lehetséges változás iránya és módja is sokféle. Írásunk célja az önbecsülés hátterének és fejlesztésének ismertetése. Ami biztos, hogy az önmagunkba vetett hit kapcsán először azt érdemes tisztázni, ki is az az ÉN, akiben bízom, vagy nem bízom eléggé?

Tovább olvasom...

 

Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia, KVT, vagy CBT (rövidítve CBT- az angol Cognitive Behavioral Therapy kifejezés alapján) egy strukturált, időhatáros, tudományos bizonyítékokon alapuló, cél- és problémaorientált pszichoterápiás módszer. A módszer elméleti alapjait Aaron Beck amerikai neurológus és pszichoterapeuta kezdte el kidolgozni az 1960-as években. Beck elmélete szerint az emberek magatartását és érzelmi reakcióit meghatározza az, ahogyan az adott egyén a világról, önmagáról és a jövőről gondolkozik, hogy milyen hiedelmekkel rendelkezik. Emiatt ugyanaz az esemény teljesen eltérő jelentéssel bírhat a különböző emberek számára, hisz mindenki sajátos gondolkodási világgal jellemezhető, az érzelmi vagy viselkedéses reakciókat pedig a jelentés határozza meg.

Tovább olvasom...

 

A párkapcsolat fejlődési szakaszai, avagy tánc tandemen

Amikor két ember találkozik és a szerelemük fellángol, mindketten csodás élményekkel gazdagodnak. Az idő előrehaladtával azonban változásokat érzékelhetnek a saját, vagy a másik viselkedésében és a párkapcsolatban. Fontos tisztában lenni azzal, hogy menet közben átalakulásokon, fejlődési szakaszokon megy keresztül minden párkapcsolat és idővel feltűnőbbé válhatnak a különbözőségek. Olyan konfliktusok jelenhetnek meg, amelyek felbukkanásától megijedhetnek, hiszen „idáig minden olyan szép és könnyű volt”.

Tovább olvasom...