Miért hatékony és miben más?G

Gyorsan lett népszerű

A rendszerszemléletű család- és párterápia az 50-es években született meg az USA-ban a kibernetika bázisán. A pszichológiatudomány terén pedig elsősorban a pszichoanalízis, a csoportterápia és a kommunikációelméleti kutatások alapozták meg. A módszer rövid idő alatt  vált népszerűvé és elterjedtté, nem véletlenül. A XX. század második felében már széles körben használták Európában és a világ minden részén. Magyarországon a nyolcvanas évek óta érhető el.

Miben más?

A család- és párterápia érdeklődésének középpontjában a személyen belüli jelenségek megfigyelése helyett a személyek közötti kapcsolati jellegzetességek, működések állnak. A rendszerszemléletű megközelítés a családot, vagy a párt tekinti a konfliktusok és az egyéni elakadások keletkezési helyének, ezért a terápiás beavatkozás helyének is. A családterápiás gyakorlatban az egyénnél megjelenő pszichés tünet a család egészének működése tükrében értelmezendő. Azaz az egyén problémáját, a családi- vagy párkapcsolati konfliktusokat, krízisket a család, vagy a pár „közösen” hozza létre. A terápia ezért a konfliktusok és problémák gyökerét a kapcsolatokban – a családban, a párnál – keresi és ott is igyekszik változást létrehozni. Változást az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, és a viselkedésben. A terápia a jelenre fókuszál, ugyanakkor felismeri és igyekszik korrigálni a múltbeli történések, a kommunikációs és kapcsolati minták hatásait is. Fontos a hibáztatás-mentes, közös felelősségvállalás, hiszen a családtagok a saját életük legjobb szakértői, az ő erejük adja a változás erejét.

Mi történik a családterápián?M

A család- és párterápia során jellemző a terapeuta fokozottabb aktivitása és a kliensek „megmozgatása”, aktivizálása is a hagyományosnak számító beszélgetésen túl.  Gyakran használunk ezért különféle akciós technikákat, például szoborépítést, dramatikus – „eljátszós” – elemeket, más non-verbális vagy játékos feladatokat, vagy a képzeletre, a megtapasztalásra, az átélésre irányuló aktivitásokat. Ennek célja, hogy a „fejjel” megválaszolható kérdések területéről a klienseket új élmények átélésén keresztül segítsük a problémájuk átlátásában és megoldásában. Emellett rendszeresen  adunk a családnak otthoni feladatokat is.

A család- és párterápiás folyamatot terapeuta-páros kíséri. Az ülések időtartama hosszabb, mint egy átlagos egyéni pszichoterápiás óra, mert a terapeutáknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük az összes családtag, vagy legalábbis egynél több jelenlévő megnyilvánulásait. Az ülések hossza általában másfél óra. Egy családterápiás folyamat többnyire 6-25 ülésben zajlik le. Kezdetben hetenkénti, kéthetenkénti majd havonkénti gyakorisággal. Megfigyelhető viszont az a tendencia, hogy az eleinte népszerű rövidterápiákat manapság felváltják a hosszabb távú, mélyebb érzelmi kérdéseket, vagy családi mintázatokat is érintő terápiás folyamatok.

Mikor érdemes belevágni?M

Házassági, párkapcsolati, családi krízisek esetében. Akkor, ha a család, vagy a pár életében állandósulnak a konfliktusok és azokat nem sikerültmegnyugtatóan megoldani. A gyerekeknél jelentkező különféle problémák, magatartás-, vagy tanulási problémák, kamaszkori krízisek, vagy organikus okokra nem visszavezethető fizikai tünetek esetén: https://soulwell.hu/gyermekpszichologus/. Ez utóbbi vonatkozik a családok felnőtt tagjaira is.

Számos kutatás igazolta, hogy különösen hatékony a családterápia az evészavarok kezelésében. Ebben az esetben is indokolt lehet a családterápia.

Mindezek mellett akkor is érdemes szakembert felkeresni, ha „csupán” a pár elhidegüléséről, a kapcsolat megromlásáról van szó, hiszen minél előbb kezd bele egy család, vagy pár a helyzetük javításába, annál nagyobb eséllyel sikerülhet helyrehozni, örömforrássá tenni a családi életet, a párkapcsolatot.

Speciális élethelyzetek például új család, vagy új családi formációk, mozaikcsaládok születésekor is nagyon hasznos lehet. De akkor is, ha a pár, vagy a család un. normatív krízist él át, ami valamilyen életciklus váltáshoz – például új gyermek születése, a gyerekek beiskolázása, vagy „kirepülése” – kapcsolódik.