A migrén minden esetben neurológus által felállított diagnózis alapján mondható ki, csupán öndiagnózis alapján nem. Rendkívül alapos kivizsgálásra van szükség, mert a tünetek hátterében gyakran az agyi ér fejlődési rendellenessége (agyi aneurizma) áll.
A migrén tipikusan visszatérő, lüktető, általában féloldalas, és rohamszerűen jelentkező fejfájás típus. Hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység kísérheti.
Féloldali jellege miatt a görögök hémikraniának nevezték, a latin hemicrania kifejezésből származik az ófrancia migraine, magyarul migrén elnevezés.
Ebben a neurológiai betegségben a népesség 10%-a szenved. Nőknél háromszor gyakoribb, mint férfiaknál. Gyermekek esetén nincs különbség a lányok és fiúk közötti előfordulási gyakoriságban, de a serdülőkorral ez megváltozik, így a női nemi hormonokkal egyértelműen kapcsolatba hozható a migrénes fejfájás előfordulása.
A migrénben szenvedő betegek legtöbbjénél a fejfájást nem előzi meg aura, ilyenkor közönséges migrénről beszélünk. A fájdalom intenzitása változó, de általában a középsúlyostól a nagyon súlyos, elviselhetetlen szintig terjed, amely korlátozódhat a fej egyik oldalára, de érintheti mindkét oldalt is. Mozgásra általában fokozódó fájdalom, amely gátolja a napi munka végzését. Kezeletlen esetben a migrén tipikusan 4-72 órán keresztül tart, a fejfájásos rosszullétek gyakorisága betegről betegre változik.
A migrén típusai
Az aura nélküli vagy másnéven klasszikus migrén (migrén simplex) esetében a fájdalom általában lüktető, görcsös jellegű, hányinger, hányás gyakran kíséri, és a külvilág ingerei (pl. fények, hangok, szagok) iránti fokozott érzékenység is fennáll. Gyermekeknél ez a típus általában kétoldali fejfájással jár. Nők esetén a migrénes roham rendszerint a menstruációs ciklushoz kapcsolódik (a legújabb osztályozások szerint a menstruációs migrént emiatt már külön kategóriába sorolják).
Aurás migrénről beszélünk, ha a rohamokat látászavar vezeti be. Ez a látótér megváltozásával jár: fekete foltok vagy villogó pontok, esetleg fényes, színes vonalak, gömb vagy csillag alakzatok jelennek meg. Ezek a jelenségek fokozatosan alakulnak ki, és 15-20 perc alatt megszűnnek.
Léteznek fejfájás nélküli migrén típusok is. Ilyenkor a látászavar tünetei fejfájásos roham nélkül jelentkeznek, és általában 10-15 perc után megszűnnek.
A migrénes fejfájás szakaszai
Az első a bevezetőszakasz, amikor a páciens hangulati változásokat tapasztal (fáradtnak vagy éppen feldobottnak érzi magát), általános tünetekre panaszkodik (pl. étvágyváltozás, tarkómerevség).
Ezután következnek az aura jelenségek (amennyiben vannak). Ezek lehetnek vizuálisak (például látótérkiesés, pontok a látómezőben), szenzorosak (például zsibbadás), motorosak (például végtaggyengeség), és jelentkezhet beszédzavar is.
Ezt követi maga a fejfájás, ami migrénnél tipikusan hang- és fénykerüléssel, valamint hányingerrel jár. A fejfájás megszűnése általában fokozatos, alvás és esetleg hányás után következik be.
A levezető fázisban a rosszullét utóhatásai még megfigyelhetőek (pl. fáradtság, étvágytalanság, nyomott hangulat).
A migrént kiváltó tényezők
Hormonális változások. Az ösztrogénszint változása fejfájást provokálhat migrénre hajlamos betegekben. A menstruáció előtt és alatt gyakoriak a migrénes rosszullétek. Ez az ösztrogénszint jelentős csökkenésével hozható összefüggésbe. Egyeseknek terhesség, másoknak menopauza során alakul ki fokozott hajlamuk migrén létrejöttére. Hormonális gyógyszerek, például fogamzásgátlók és hormonpótló készítmények szintén előidézhetnek migrént.
Élelmiszerek. Bizonyos élelmiszerek migrént válthatnak ki az arra érzékeny egyénekben. Ilyen az alkohol (különösen a sör és a vörösbor), a sokáig érlelt sajtok (pl. márványsajt), a csokoládé, az erjesztett, kovászolt vagy marinált ételek, az aszpartám (mesterséges édesítőszer), a nagy mennyiségű koffein, a nikotin, a nátrium glutamát (ízfokozó), bizonyos fűszerek, konzervek és félkész ételek. Egyes élelmiszerek bomlása, érlelése, például sajt, savanyú káposzta, bor során olyan anyagok szabadulnak fel (tiramin, hisztamin, dopamin), melyek az idegrendszerben fontos szerepet betöltő átvivő anyagok előanyagai, ezáltal rohamkiváltó hatásúak.
Környezeti hatások. Az időjárás, az évszakok, a tengerszint feletti magasság, a légnyomás és az időzóna változása mind migrént provokálhat. A túl erős fény, akár a sugárzó napsütés is fejfájást okozhat. Hasonlóképpen a szokatlan szagok, ideértve a kellemes illatokat (pl. bizonyos parfümök, virágillatok) és a kellemetlen szagokat is (pl. oldószerek, dohányzásfüst), mind kiválthatnak migrénes fejfájást.
Gyógyszerek. Egyes vérnyomáscsökkentőknek, antibiotikumoknak, hormonális készítményeknek, savlekötő szereknek, értágítóknak, gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillípító készítményeknek lehetnek kedvezőtlen hatásai a migrénre.
Életmódbeli sajátosságok
Stressz. A túlzott mértékű és hosszantartó pszichés megterhelés az idegrendszer és az alkalmazkodó képesség „kifáradásához” vezet, ami a migrénre hajlamos egyéneknél fejfájásos rohamot idézhet elő. Gyakran a betegek arról számolnak be, hogy pontosan a túlfeszített állapot utáni pihenés során jelentkezik a migrénes fejfájásuk, egyes kutatók ezt a hirtelen leeső adrenalin szinttel hozzák összefüggésbe. Tehetünk ellene azzal, hogy a megfeszített munkába rendszeres kikapcsolódást, mozgást, pihenést építünk be.
Éhezés. A vércukorszint hirtelen, gyakran egyéb tünetekkel (pl. ájulás, szédülés) nem járó esése gyakori rohamkiváltó tényező, melyre főleg gyermekeknél, fiatal felnőtteknél nem gondolnak. A rendszertelen étkezés, fogyókúra során ebből adódóan lehetnek gyakoribbak a migrénes rohamok. A magyarázata, hogy az agy egyes területei különböző mértékben jutnak energiához, mivel az egész agy ellátásához nincs elég glükóz a szervezetben.
A felborult alvás-ébrenlét ciklus is jelentős roham előidéző tényezőként szerepel. Ezt főleg utazáskor, más időzónára való átállás során tapasztalhatják, illetve a több műszakban dolgozók rövid műszakváltáskor, valamint egyetemisták vizsgaidőszakban, kismamák a csecsemő születését követően. A kevés vagy túl sok alvás is provokálhat rohamot.
Pszicho-szociális tényezők. Széles körben elfogadott a migrén és a pszichiátriai társbetegségek kapcsolata, mely utóbbi betegségek közül leggyakrabban a szorongások, a hangulatzavarok, az alvászavarok és evészavarok figyelhetőek meg. Gyakoriságát tekintve az emocionális abúzusnak (pl. visszaélés, bántalmazás) van a legerősebb kapcsolata a migrénnel; akár egy alkalommal elszenvedett érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazás is vezethet a későbbiekben migrén kialakulásához. Különösen gyermek migrénesek kutatása során merült fel, hogy a gyermekek bizonytalan kötődése hozzájárulhat a gyakoribb és az intenzívebb fejfájásos rohamokhoz, és a kapcsolódó pszichopatológia megjelenéséhez.
A migrén kezelése
Bár a migrénnek még mindig nincs oki terápiája, gyógyszeresen hatékonyan csökkenthető a fejfájás intenzitása és gyakorisága. A megfelelő gyógyszerek és néhány életmódbeli változtatás nagymértékben javíthatja a páciensek életminőségét. Érdemes naplót vezetni a migrénes rohamokról, így könnyebb meghatározni, mi provokálhatja adott esetben a migrén kialakulását. Ha Önnél is jellemző a migrénes roham, figyelje meg, hogy mikor kezdődik a fejfájás, milyen sokáig tart, és mi az, ami enyhíti a fájdalmat. Célszerű feljegyezni a fejfájást csökkentő gyógyszerek nevét és dózisát, azt is, hogy milyen ennivalót fogyasztott a megelőző 24 órában, volt-e valamilyen szokatlan stressznek kitéve, illetve mit csinált, amikor a fejfájás elkezdődött. Izomlazító tornagyakorlatok, hideg vizes borogatás vagy masszázs és megfelelő mennyiségű alvás szintén segíthet a panaszok enyhítésében.
A cikket írta: Hajdú Zsófia, klinikai szakpszichológus
Források:
- Lawrence C. Newman, MD: Migraine Headaches (webmd.com),
- Dr. Anne Macgregor és Dr. Marcia Wilkinson: A migrén és egyéb fejfájások. Pannonica Kiadó Kft., 2002.
- Dr. Zsuga Judit: Élet migrénnel (WEBBeteg.hu).
