A stressz
Olykor mindenkit érint a stressz, átéli egy-egy élethelyzet, esemény kapcsán. Általánosságban akkor élünk át stresszt, ha a fizikai vagy pszichológiai jóllétünket veszélyeztető eseménnyel találkozunk. Ezek az események a stresszorok, az erre adott válasz pedig a stresszreakció.
Stresszor
Minden olyan külső vagy belső inger, helyzet, esemény, amely stresszreakciót vált ki a testben vagy a lélekben (pl. fokozott szívverés, szorongás, feszültség).
Nem maga a helyzet „objektív” jellege számít, hanem az, hogy az egyén fenyegetőnek, megterhelőnek vagy meghaladónak éli-e meg.
Tipikus mindennapi stresszorok
- munkateher, határidők, teljesítménykényszer, munkahelyi elvárások
- pénzügyi nehézségek, számlák fizetése, egzisztenciális bizonytalanság
- családi konfliktusok, párkapcsolati problémák, gondozási terhek (gyerek, idős szülő)
Környezeti és testi stresszorok
- zaj, hő, rossz megvilágítás, zsúfoltság, szennyezett levegő, kellemetlen szagok
- betegség, fájdalom, sérülés, műtét, hormonális vagy immunológiai megterhelés
- mérgek, vegyszerek, egyes gyógyszerek, erős fizikai megterhelés
Pszichés és szociális stresszorok
- bizonytalanság, kontrollvesztés érzése, tehetetlenség (pl. ha szigorú szabályok szerint kell dolgozni, beleszólás nélkül)
- veszteségek (gyász, szakítás), életkori váltások, költözés, munkahelyváltás – még a pozitív változások is lehetnek stresszorok
- iskolai elvárások, vizsgahelyzetek, társas megítéléstől való félelem (pl. nyilvános beszéd)
- bizonytalanság, kontrollvesztés érzése, tehetetlenség (pl. ha szigorú szabályok szerint kell dolgozni, beleszólás nélkül)
Egyéni érzékenység szerepe a stresszoroknál
Ugyanaz a helyzet (pl. prezentáció, új projekt, zajos iroda) az egyik embernek kihívás, a másiknak jelentős stresszor, attól függően, hogyan értelmezi és milyen erőforrásokat lát magában.
A túl kevés inger (unalom, monotónia) és a túl sok inger (túlterheltség, információs zaj) egyaránt stresszt válthat ki.
Stressz hatása
Az emberek eltérően reagálhatnak egy-egy stresszorra, eltérő mértékben élnek meg stresszesnek egy-egy helyzetet. Reakciójukra hatással van, hogy mennyire érzik az eseményt bejósolhatónak, befolyásolhatónak, mennyire haladják meg a helyzetek a képességeiket.
A stresszkeltő eseményre adott fiziológiai válaszok negatív hatással lehetnek a testi egészségre is hosszú távon. Az idegrendszer hosszú időn keresztüli izgalma károsíthatja a szervezetet, például az immunrendszer révén a betegségekkel való megküzdés képességét is.
Stresszkezelési módszerek
Problémaközpontú megküzdés
A problémafókuszú megküzdés során a személy az adott helyzetre, nehézségre koncentrál annak érdekében, hogy a jövőben el tudja majd kerülni, meg tudja majd változtatni az adott helyzethez hasonló stresszkeltő helyzeteket. A folyamat során az egyén aktívan keresi a megoldást, alternatívákat, lehetőségeket mérlegel, majd a kiválasztott megoldást alkalmazza. Továbbá önmagán is próbál változtatni, a környezet módosítása helyett.
Érzelemközpontú megküzdés
Az érzelemfókuszú megküzdés során az egyén arra törekszik, hogy csökkentse negatív érzelmeit, hogy jobban tudjon fókuszálni a probléma megoldására. Általában olyankor alkalmazzuk ezt a megküzdési módot, ha a stresszkeltő helyzetet befolyásolhatatlannak éljük meg. Az érzelmekkel való megküzdés során alkalmazott stratégiákat elhárító mechanizmusoknak nevezik.
Stratégiák a negatív érzelmek ellen
Viselkedéses eljárások
Viselkedéses aljárások közé tartoznak többek között a biofeedback és a relaxációs technikák, valamint az autogén tréning.
A relaxáció egy olyan gyakorlatsor, mellyel csökkenteni tudjuk az idegrendszer feszültségszintjét, az izmok tervezett sorrendbeli ellazításával és a légzés szabályozásával. A relaxáció segítheti a koncentrációt, csökkentheti a stresszt, segíthet feltöltődni egy-egy megterhelőbb nap folyamán, támogathatja a teljesítményt és csökkentheti a szorongást.
Az autogén tréning gyakorlása során az önmagára irányuló figyelem által képessé válhat az egyén csökkenteni a stressz negatív hatásait, támogatja az érzelemszabályozást. A tréning során az autonóm idegrendszer ellazításával lehetővé válik a stressz csillapítása. Rendszeres gyakorlással az egyén képessé válhat a pszichés és testi működésének szabályozására, aktuális céljainak elérésére érdekében.
Kognitív eljárás
Kognitív eljárás a kognitív viselkedésterápia, mely segíthet azonosítani azokat a stresszkeltő szituációkat, melyek az egyén fiziológiai tüneteinek hátterében állnak. Ezáltal lehetőségük nyílik megváltoztatni azokat a módszereket, stratégiákat, melyekkel a helyzetekben próbálnak megküzdeni.
Úgy érzi, hogy segítségre van szüksége?
Forduljon hozzánk bizalommal, és kérjen időpontot rendelőnkbe.
