Mivel foglalkozik a neuropszichológus? Orvos ő, esetleg sebész? Mi a különbség a neuropszichológus és a neurológus között? Miben különbözik egy pszichológustól vagy egy klinikai szakpszichológustól? Foglalkozhatott-e a nagypapával a legutóbbi kórházi látogatásán, esetleg a szomszéddal az autóbalesete után? Minderre választ ad az alábbi cikk.
Határterületen
A neuropszichológia tehát olyan, a pszichológián belüli tudományág, ami határos a kognitív idegtudománnyal, a neurológiával, az idegsebészettel, a pszichiátriával, a rehabilitációs orvoslással, de szomszédos a gyógypedagógiával, és a pszichológia számos más területével, mint az egészségpszichológia, a fejlődéspszichológia vagy a klinikai pszichológia. A neuropszichológus tehát nem orvos, hanem pszichológus, akinek speciális egészségügyi képzettsége van.
Csapatban
A neuropszichológia olyan határterületi tudomány, ami az agy és a pszichés folyamatok közötti összefüggésekkel foglalkozik. Pszichés működésnek számít minden tudatos és nem tudatos megnyilvánulásunk, így az is, hogy beszélünk, de az is, hogy mit mondunk. Az, ha csábítunk, de az is, ha eltaszítunk. Pszichés működés a motivációnk, a tanulási képességünk, az érzelmeink, az alvási ritmusunk vagy a szexuális szokásaink. Mivel minden pszichés folyamat mögött a központi idegrendszerünk működése áll, első ránézésre a neuropszichológus igen nagyravágyónak tűnhet. Ezt a túlzottan ambiciózus képet talán az módosítja, hogy a neuropszichológus nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az imént felsorolt társszakmák képviselőivel szoros összhangban dolgozzon. A neuropszichológus tehát nagy érdeklődésű, de belátja, hogy nem tudhat mindent, ezért igazi team játékos.
Agysérültek között
Egy fontos tényező azonban szűkíti a neuropszichológus szakmai érdeklődésének körét, méghozzá az, hogy ha valakivel a mindennapi életében minden rendben van, akkor a tapasztalat szerint az agyában is minden rendben van. A neuropszichológus tudományos kíváncsisága ebben az esetben nem talál tárgyat, tudásával pedig nem tud segíteni a másikon. Ezért alakult úgy, hogy a neuropszichológus elsősorban agykárosodott személyekkel foglalkozik.
Kutatásban és klinikumban
Az agykárosodás lehet szerzett (pl. baleset vagy stroke következtében), vagy veleszületett (pre-peri-postnatális történés miatt), így a neuropszichológus foglalkozik nem tipikus fejlődéssel, agyi sérültek vizsgálatával és rehabilitációjával, valamint a mentális leépülés követésével. Van tudományos-kutatói és alkalmazott-segítői szerepe, hiszen tudja, hogy a gyakorlati ellátásnak a legújabb tudományos eredményekre kell, hogy épüljenek, míg a jó kutatásokat a gyakorlatban felmerülő kérdések inspirálják.
Vizsgálatban és terápiában
De vajon ténylegesen mit tesz a neuropszichológus ezekkel a sérült emberekkel? Vizsgálattal hozzájárul a diagnózisalkotáshoz és az agyi történések lokalizációjához. Terápiás munkájában segít a sérült funkciók rehabilitációjában (pl. memóriazavar, figyelemzavar, észlelési zavarok), egyúttal keresi az agysérülés utáni ép vagy kompenzációs mechanizmusokat (pl tanulási képesség, motiváció), amikre támaszkodni, építeni lehet. Pszichoterápiában dolgozik a sérülés során másodlagosan kialakult problémákkal (pl. stressz, szorongás, depresszió), továbbá tájékoztatja, segíti a hozzátartozókat is.
Találkozhatunk neuropszichológussal korai fejlesztőben, szakszolgálatoknál, epilepsziarendelésen, stroke osztályon, idegsebészeten. Jelen vannak a rehabilitációs intézetekben, és olykor a pszichiátriákon. Szerepük lehet krónikus betegségek vizsgálatánál és terápiájánál is.
Hol terem a neuropszichológus?
Általános neuropszichológus az lehet, aki a pszichológia szak elvégzése után aktív, szakmájában való munkavégzés mellett részt vesz a két éves neuropszichológiai továbbképzésen. Mára ezt a lehetőséget fölváltotta a klinikai neuropszichológus szakpszichológus szakképzés, mely legalább olyan komoly, mint ahogy a neve mutatja. Ez az egészségügyi továbbképzés a klinikai szakpszichológusi szakképzéssel egyensúlyban négy éves továbbképzést, aktív munkatapasztalatot és komoly önismereti munkát kíván, ezzel biztosítva a szakemberek minőségi munkáját.
Mikor forduljunk neuropszichológushoz?
Amint már tudjuk, a neuropszichológiai munka nagy része teamben, általában osztályos ellátás keretein belül zajlik. Kérhetjük azonban neuropszichológus segítségét az akut ellátás utáni rehabilitáció megsegítésében (pl. kognitív funkciók fejlesztése, mindennapi életbe való visszailleszkedés, betegséggel vagy annak következményeivel való együttélés, érzelemszabályozás, stb.), vagy szakértői véleményhez. A klinikai neuropszichológus továbbá foglalkozhat olyan mentális problémákkal, mint a pánik, a pánikbetegség, a depresszió vagy a szorongásos zavarok, de segíthet stressz kezelésben, érzelmi labilitással kapcsolatos, vagy önismereti munkában.
A fenti cikk szerzője: a Soulwell Pszichológiai Magánrendelő neuropszichológusa Rieger Alíz.
