Mikor segíthet a család- és párterápia?

2025.02.20.

Lenhardt Anita

2025.02.20.

Lenhardt Anita

Családterápia és párterápia – Miért hatékony és miben más?

Gyorsan lett népszerű

A rendszerszemléletű család- és párterápia az 50-es években született meg az USA-ban a kibernetika bázisán. A pszichológiatudomány terén pedig elsősorban a pszichoanalízis, a csoportterápia és a kommunikációelméleti kutatások alapozták meg. A módszer rövid idő alatt  vált népszerűvé és elterjedtté, nem véletlenül. A XX. század második felében már széles körben használták Európában és a világ minden részén. Magyarországon a nyolcvanas évek óta érhető el.

Miben más?

A család- és párterápia érdeklődésének középpontjában a személyen belüli jelenségek megfigyelése helyett a személyek közötti kapcsolati jellegzetességek, működések állnak. A rendszerszemléletű megközelítés a családot, vagy a párt tekinti a konfliktusok és az egyéni elakadások keletkezési helyének, ezért a terápiás beavatkozás helyének is. A családterápiás gyakorlatban az egyénnél megjelenő pszichés tünet a család egészének működése tükrében értelmezendő. Azaz az egyén problémáját, a családi- vagy párkapcsolati konfliktusokat, krízisket a család, vagy a pár „közösen” hozza létre. A terápia ezért a konfliktusok és problémák gyökerét a kapcsolatokban – a családban, a párnál – keresi és ott is igyekszik változást létrehozni. Változást az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, és a viselkedésben. A terápia a jelenre fókuszál, ugyanakkor felismeri és igyekszik korrigálni a múltbeli történések, a kommunikációs és kapcsolati minták hatásait is. Fontos a hibáztatás-mentes, közös felelősségvállalás, hiszen a családtagok a saját életük legjobb szakértői, az ő erejük adja a változás erejét.

Mi történik a családterápián?

A család- és párterápia során jellemző a terapeuta fokozottabb aktivitása és a kliensek „megmozgatása”, aktivizálása is a hagyományosnak számító beszélgetésen túl.  Gyakran használunk ezért különféle akciós technikákat, például szoborépítést, dramatikus – „eljátszós” – elemeket, más
non-verbális vagy játékos feladatokat, vagy a képzeletre, a megtapasztalásra, az átélésre irányuló aktivitásokat. Ennek célja, hogy a „fejjel” megválaszolható kérdések területéről a klienseket új élmények átélésén keresztül segítsük a problémájuk átlátásában és megoldásában. Emellett rendszeresen  adunk a családnak otthoni feladatokat is.

A család- és párterápiás folyamatot terapeuta-páros kíséri. Az ülések időtartama hosszabb, mint egy átlagos egyéni pszichoterápiás óra, mert a terapeutáknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük az összes családtag, vagy legalábbis egynél több jelenlévő megnyilvánulásait. Az ülések hossza általában másfél óra. Egy családterápiás folyamat többnyire 6-25 ülésben zajlik le. Kezdetben hetenkénti, kéthetenkénti majd havonkénti gyakorisággal. Megfigyelhető viszont az a tendencia, hogy az eleinte népszerű rövidterápiákat manapság felváltják a hosszabb távú, mélyebb érzelmi kérdéseket, vagy családi mintázatokat is érintő terápiás folyamatok.

Mikor érdemes belevágni?

Házassági, párkapcsolati, családi krízisek esetében. Akkor, ha a család, vagy a pár életében állandósulnak a konfliktusok és azokat nem sikerült megnyugtatóan megoldani. A gyerekeknél jelentkező különféle problémák, magatartás-, vagy tanulási problémák, kamaszkori krízisek, vagy organikus okokra nem visszavezethető fizikai tünetek esetén érdemes gyermekpszichológushoz fordulni. Ez utóbbi vonatkozik a családok felnőtt tagjaira is.

Számos kutatás igazolta, hogy különösen hatékony a családterápia az evészavarok kezelésében. Ebben az esetben is indokolt lehet a családterápia.

Mindezek mellett akkor is érdemes szakembert felkeresni, ha „csupán” a pár elhidegüléséről, a kapcsolat megromlásáról van szó, hiszen minél előbb kezd bele egy család, vagy pár a helyzetük javításába, annál nagyobb eséllyel sikerülhet helyrehozni, örömforrássá tenni a családi életet, a párkapcsolatot.

Speciális élethelyzetek például új család, vagy új családi formációk, mozaikcsaládok születésekor is nagyon hasznos lehet. De akkor is, ha a pár, vagy a család un. normatív krízist él át, ami valamilyen életciklus váltáshoz – például új gyermek születése, a gyerekek beiskolázása, vagy „kirepülése” – kapcsolódik.

A jelentkezés menete:

=

1

Töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat, amit az alábbi gombra kattintva érhet el. Az űrlap kitöltése nem jár semmilyen kötelezettséggel.

=

2

Az űrlap elküldése után egy rövid kérdőívet küldünk e-mailben. Annak visszaküldése után hamarosan jelentkezünk telefonon és egyeztetünk Önnel megfelelő időpontot a kollégánkkal való személyes vagy online találkozásra.

R

3

Az első találkozás során a problémáról és a módszerről besélgetsünk, célunk, hogy a 2-3. alkalom végére megkössük azt a „szerződést”, ami mentén a közös munka során a változásokért dolgozunk és amelyben az idői keretekben is magállapodunk.

Bővebb információk >>

További olvasnivalók:

Mikor segíthet a család- és párterápia?

Miért hatékony és miben más?

A rendszerszemléletű család- és párterápia az 50-es években született meg az USA-ban a kibernetika bázisán. A pszichológiatudomány terén pedig elsősorban a pszichoanalízis, a csoportterápia és a kommunikációelméleti kutatások alapozták meg. A módszer rövid idő alatt  vált népszerűvé és elterjedtté, nem véletlenül. A XX. század második felében már széles körben használták Európában és a világ minden részén. Magyarországon a nyolcvanas évek óta érhető el.

Tovább olvasom...

 

Párkapcsolati féltékenység – hárman a kapcsolatban: Én, Ő és a Zöld szemű szörny

A „zöld szemű szörny” kifejezés hallatán talán elsőre mindenkinek a párkapcsolati féltékenység jut eszébe, miközben a féltékenységet átélhetjük testvéri, szülői, baráti, vagy akár munkahelyi kapcsolatokban is. Gondoljunk csak arra, hogy gyerekként egy testvér érkezése, vagy az elvált szülők új párkapcsolata milyen félelmeket és viselkedésváltozásokat hozhatnak a gyerekek életébe. Most azonban maradunk mi is a párkapcsolatnál, az itt megjelenő féltékenység témáját járva körül.

Tovább olvasom...

 

Párkapcsolati bántalmazás – gyermekkori gyökerek

A családon belüli erőszak áldozatainak segítése fontos társadalmi feladat. A közeli hozzátartozók közötti verbális, fizikai vagy akár szexuális bántalmazás számos személy életét keseríti meg nap mint nap. Ebben a cikkben a párkapcsolati bántalmazás témájával foglalkozunk, kiemelt fókusszal az áldozatokra, a gyermekkorban átélt bántalmazás és elhanyagolás hosszútávú hatásaira, és az áldozatok megsegítésének lehetséges módjaira.

Tovább olvasom...

 

„Már megint mit csináltál?” – ez volt anyám első kérdése, mikor a férjem eltörte a karom

Fogvatartóik iránt hálát érző túszok. Az őket bántalmazó családtaghoz ragaszkodó nők és gyerekek. Van-e közös bennük? Állhat-e ugyanaz a lélektani jelenség a háttérben? A Stockholm-szindrómáról és az úgynevezett traumatizált kötődésről beszélgettem két pszichológus szakértővel.

Tovább olvasom...

 

A párkapcsolat fejlődési szakaszai, avagy tánc tandemen

Amikor két ember találkozik és a szerelemük fellángol, mindketten csodás élményekkel gazdagodnak. Az idő előrehaladtával azonban változásokat érzékelhetnek a saját, vagy a másik viselkedésében és a párkapcsolatban. Fontos tisztában lenni azzal, hogy menet közben átalakulásokon, fejlődési szakaszokon megy keresztül minden párkapcsolat és idővel feltűnőbbé válhatnak a különbözőségek. Olyan konfliktusok jelenhetnek meg, amelyek felbukkanásától megijedhetnek, hiszen „idáig minden olyan szép és könnyű volt”.

Tovább olvasom...

 

Családi életciklusok, családterápia

A fiatal felnőttel leválási nehézségei, avagy “anyanemár…”

Családterápia során a minket felkereső családoktól általában már az első alkalommal tájékozódhatunk arról, hogy éppen melyik családi életciklusban zajlanak a mindennapjaik és gyakran az is kiderül, hogy a nehézségeik ehhez kapcsolódnak.

Mit is jelent a családi életciklus és melyek azok a problémák, amelyek egy-egy adott szakaszban felmerülhetnek? 

Ha a család fogalmát szeretnénk definiálni, segítségül hívhatjuk azt a tudományos meghatározást, amely „természetes módon, több stádiumon keresztül, dinamikusan fejlődő egységként tekint a családra. Olyan rendszerként, ami a sajátos szerveződésén belül folyamatos változásban van, mégis biztosítja a benne élők számára a folytonosságot.”

Tovább olvasom...

 

Ha tetszett ez a bejegyzés, és értékesnek találod, akkor oszd meg másokkal is:

Kövess minket a Facebookon is:

Ha tetszett ez a bejegyzés, és értékesnek találod, akkor oszd meg másokkal is:

Kövess minket a Facebookon is:

Ha tetszett ez a bejegyzés, és értékesnek találod, akkor oszd meg másokkal is:

Kövess minket a Facebookon is:

További tartalmaink:

Soulwell Pszichológiai Rendelő
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.