Az agysérülés
Agyunk az a szervünk, amely a szervezetből és a külvilágból érkező ingereket fogadja, integrálja, az eddigi tapasztalataink alapján értékeli, majd válaszreakciót indít, így szabályozva belső és külső életünket. Agyunk felel a szervezet olyan létfontosságú funkcióinak működtetéséért, mint a légzés vagy a reflexes mozgások, az agyunk szükséges érzékszerveink működéséhez, a gondolkodási, figyelmi, beszéd és emlékezeti funkciókhoz, sőt, felelős érzéseinkért és mindennemű viselkedésünkért is, ideértve az akaratlagos mozgásokat is.
Szerteágazó feladatai miatt sérülése a legtöbb esetben tünetet produkál. Ugyanakkor rugalmasságának, plaszticitásának köszönhetően gyakran korrigálhatók, mérsékelhetők vagy kompenzálhatók ezek a tünetek.
Az agysérülés oka lehet baleset, stroke, daganat vagy más, az agyszövetet vagy vérellátását károsító folyamat. A sérülés okozta tünetek és azok súlyossága függ a sérülés helyétől, kiterjedésétől, valamint a patológiás eltérés idői tényezőitől.
A sérülés lehetséges következményei
Idői tényezők
Talán közismert, hogy egy stroke túlélési esélye nagymértékben függ az ellátásba kerülés gyorsaságától. A stroke hirtelen kialakult elzáródásos (ischaemiás) vagy vérzéses agyi vérellátási zavar. Gyorsabb ellátással csökkenthető az agyállomány oxigénhiányos állapotban töltött ideje, így a sejtpusztulás is.
Egészen más idői szempontok vannak azonban egy helyfoglaló folyamat esetében, amilyen például az agydaganat. Természetesen a korai felismerés itt is lehetővé teszi a gyorsabb beavatkozást, így növelve a gyógyulás lehetőségét. Azonban nem mindegy, hogy a daganat milyen gyorsan növekedett. Egy lassan növő daganat esetében ugyanis az agy érintett területei -a plaszticitásnak köszönhetően- át tudják adni feladataikat a környező területeknek, így akár tünetmentes is maradhat a beteg.
Agysérülés kiterjedése
A sérülés nagyobb kiterjedése több funkció esetleges érintettségét okozhatja. Elzáródásos stroke esetén szempont, hogy mekkora az elzáródott vérér „hatóterülete”, hiszen akkora terület fog teljes egészében vagy részben oxigénhiányban szenvedni.
Az agysérülés helye
Az a felfogás, hogy az agyban minden funkciónak megvan a maga helye, önmagában hamis. Funkcióink inkább idegi kapcsolódási körökben, tehát több agyterület funkcionális egységében ragadhatók meg. A sérülések helye mégis nagymértékben meghatározza a sérülés következtében kialakuló tüneteket.
Fontos lesz például, hogy az agy melyik féltekéjét (melyik oldalát) éri a károsodás. Ez alapján jellemző az arc azonos oldali és a test ellenoldali gyengesége vagy bénulása. Domináns oldali (jobb kezeseknél ez általában az agy bal oldala) sérülés gyakran jár a beszédértés és beszédképzés zavarával, melyet afáziának nevezünk. A szubdomináns oldal károsodása jellemzően a téri észlelés zavaraihoz, például neglekt szindróma kialakulásához vezethet.
A tünetek jellegzetességeihez hozzájárul az is, hogy a sérülés agykérgi vagy mélyebb területeken van-e, továbbá hogy mely lebenyt érinti.
Néhány jellegzetesebb neurokognitív tünet
Az agy károsodását követő változások lehetnek életfunkciót károsítók, mozgásos tünetek, kognitív, emocionális, motivációs, viselkedéses és szociális jellegűek. Ezek felsorolása minden szempontból meghaladja jelen cikk terjedelmét. Mindenesetre szeretnék kiemelni pár jellegzetesebb neurokognitív tünetet, tünetegyüttest.
Afázia
Az afázia a beszédfunkció zavara, mely érintheti a beszédértést (szenzoros afázia) és/vagy a beszédképzést (motoros afázia). A beszéd folyamatosságát tekintve lehet fluens vagy nonfluens, továbbá sérülhet az utánmondás (ismétlés képessége) és a szótalálás.
A beszédkészség károsodásával gyakran sérül a kommunikációs, így a szociális készség, ami külön megnehezíti az afáziás betegek mindennapjait, hatással lehet hangulatukra, motivációjukra.
Neglekt szindróma
A neglekt szindróma a téri észlelés egy olyan speciális zavara, amikor a beteg figyelmen kívül hagyja, nem veszi észre a sérüléssel ellenoldali világ elemeit, legyen szó az ajtófélfáról, a tányér bal oldalán lévő ételről vagy saját testének egyik oldaláról. Azáltal, hogy a neglekt elfedi a dolgok egy oldalát (jellemzően bal oldalát), akadályozhatja az érintett oldal mozgásrehabilitációját, veszélyessé teheti a közlekedést és nehezíti a betegségbelátást.
Figyelemzavar
A figyelemzavar az agysérülésekkel járó leggyakoribb kognitív funkciókárosodás. Azért különösen fontos észben tartani a lehetőségét, mert könnyen összetéveszthető más zavarok tüneteivel. Ilyenek a motiválatlanság, a tanulási készség zavara, az emlékezetzavar, az agnózia (a felismerés zavara) vagy akár a hangulatzavarok is.
Az emlékezet károsodása
Az emlékezet károsodásánál megkülönböztethetjük a rövid és a hosszú távú emlékezet, valamint a korábbi és az újonnan szerzett emlékek zavarát.
Retrográd amnéziánál a korábbi emlékek károsodnak, amik jellemzően a beteg önmagára vonatkozó, tehát önéletrajzi emlékeit érintik; elfelejti a múltjának egy részét. Anterográd amnézia esetén ennek éppen az ellenkezője történik, tehát az agysérülést követő információk kódolása, tárolása, előhívása szenved hiányt. A kongrád amnézia esetén az emlékezetkiesés a trauma, tehát az agysérülés időszakára vonatkozik.
Személyiségváltozás
Az agysérülés, különös tekintettel a frontális lebeny sérülésre, okozhat személyiségváltozást. Ez a változás gyakran a legnehezebben kezelhető a hozzátartozók számára, hiszen szerettük nem az a személy többé, akinek megismerték.
Ez az organikus személyiségváltozás járhat motiválatlansággal, tompasággal, alacsony hangulati fekvéssel, de ennek az ellentéte is előfordul, amikor a beteg felhangolttá, harsánnyá válik, vicckényszerrel és kritikátlansággal. Agresszió vagy gátolatlanság szintén megjelenhet, amit nehéz a környezetnek az agysérülés következményeként értelmezni.
Poststroke depresszió (PSD)
A PSD fogalma igen megosztó a szakmában. Általánosan elismert ugyanis, hogy a stroke-on átesett betegek gyakran válnak depresszióssá a sérülés következtében. A PSD diagnózisa azonban emellett azt is feltételezi, hogy ennek a depressziónak organikus, tehát az idegrendszeri sérülésből fakadó okai vannak, ezért különül el a major depressziótól. Mások azonban amellett érvelnek, hogy a stroke-ra magára, mint traumatikus életeseményre kell tekintenünk, márpedig ez kellő oka lehet egy később kialakuló depressziónak. A traumatizáltságon túl meg kell említeni, hogy az agysérülést követően gyakoriak a maradványtünetek; a beteg nem lesz ugyanaz a jól funkcionáló személy, mint korábban. Ezek a funkcióveszteségek önmagukban is hozzájárulhatnak egy depressziós epizód kialakulásához, organikus elváltozástól függetlenül.
Az agysérülést követő depresszió mindenesetre komoly figyelmet és segítséget érdemel, hiszen gátolhatja más funkciók rehabilitációját, rontja az életminőséget, és benne tartja a sérültet a traumájában.
Az agysérülés rehabilitációja
Az agy széleskörű és komplex funkciói miatt az agysérülés okozta tünetek is igen változatosak. A különböző sérülések jellegzetességei persze mutatnak közös tendenciát, de a tünetek mintázata egyénről egyénre változik. Éppen ezért fontos, hogy az életmentő beavatkozások után az agysérülést követő rehabilitáció személyre szabott és lehetőség szerint team munka legyen. A neurorehabilitációban részt vesz rehabilitációs orvos, gyógytornász, logopédus, neuropszichológus, zeneterapeuta és a közvetlen ellátásért felelős személyzet. A rehabilitáció talán legfontosabb résztvevője mégis maga a beteg és az ő közvetlen környezete.
A segítségnyújtásnak tehát pont olyan sokrétűnek kell lennie, amilyen sokrétű maga az agy, amely éppen újjáépíti magát.
Neuropszichológiai vizsgálatra jelentkezés: itt
